Új világ vár a tanárokra szeptembertől

Központosított továbbképzés, fizetésemelés és új tantárgyak jellemzik az új tanévet, melyet már egy átszabott Kliken keresztül próbál irányítani a kormány.

  • Eduline

Egy tollvonással átsoroltak tízezreket

A kormány - vélhetően a feszültségek enyhítése érdekében -  a nyáron egyszerűen megmondta, hogy kiket minősíthetnek fel jobb fizetéssel a pedagógus II szintre, közel 20 ezer tanárt érint a változás. A kormány rendelete azonban másokat meg a kezdő fokozatban hagy, amíg nem dolgoznak ki új minősítési eljárást.

A  pedagógus I fokozatba sorolt, pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak, akiknek a következő tanév kezdetekor már csak 7, vagy annál kevesebb van a nyugdíjig, már  2017. január 1-jén pedagógus I. fokozat szerinti bérezést kapnak. Kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vettek részt.

Egyetemekre járnak majd a tanárok

Míg a korábbi években számos továbbképzési központot vagy intézményt választhattak a tanárok, a jövőben a kormány egyetemekhez rendeli a továbbképzésüket, ezzel biztosítva a hasonló minőségű oktatásukat - derült ki az egri Eszterházy Károly Egyetemet vezető Liptai Kálmán Magyar Hírlapnak adott interjújából. A részletes elképzelés még nincs kész, szeptember 30-ig dolgozzák ki az egyetemekkel közösen.

Kemény élet jön a szakgimnáziumban

Bár a tanárok többségének a legnagyobb változás az lesz, hogy az iskolát már nem szakközépnek hívják, a közismereti tárgyakat oktatókra új világ köszöntött be az új tanévvel. A tanított szakmának rendeli alá a természettudományos tantárgyak oktatását a kormány, így csak egy-két tantárgyat tanítanak a korábbi óraszámban a 9. évfolyamon, majd ez folytatódik felmenő rendszerben. Ez rengeteg tanár számára óraszámcsökkenéssel jár, így sokan új, nem szaktanári feladatokat kell vállaljanak, például kollégiumi nevelőtanárnak is beállnak, csak maradjon állásuk. A Civil Közoktatási Platform már tud elbocsátott tanárról is.

A legkomolyabb kihívás az új, összevont, úgynevezett komplex természettudomány oktatása lesz. Ebbe kellene belesűríteni a fizika, a kémia, a földrajz és biológia tantárgyakat. A tárgy kerettantervét mindössze a tanévet megelőző héten fogadták el, egyelőre nincs tankönyv, és sokáig nem is lesz, így pontosan azt sem tudni, hogy miként kellene ezt tanítani. A kormány egy tanmeneteket javaslatokat összegyűjtő oldalt tervez indítani, valamint fokozatosan ad ki segédanyagokat, amit szakmai szervezetek kevesellnek. Vélhetően a legtöbb helyen felosztják egymás között az órákat a tanárok, és közel ugyanúgy fogják tanítani (kevesebb óraszámban), mint amit előtte.

Fizetésemelés, fizetésemelés és fizetésemelés

A kormány nem győzte hangsúlyozni, hogy tovább folytatódik a tanárok többfokozatú fizetésemelése. Palkovics László államtitkár is kiemelte a tanév megkezdésekor, hogy a pedagógusbéreket 2013 óta folyamatosan emelik, emellett jövő szeptembertől is további 45 milliárdot különítenek el a 175 ezer pedagógus bérének növelésére. 2013-tól számítva összesen 323 milliárdos pluszforrást fordít a kabinet a keresetek bővítésére, és ezzel 50 százalékos növelés valósulhat majd meg a program végére.

2013-ban egy pályakezdő, főiskolai végzettséggel bíró pedagógus 122 ezer forintot keresett, jövő szeptemberben 183 ezer forinttal számolhat. Egy 20 év gyakorlattal, pedagógus I. fokozatban lévő, egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógus keresete 173 ezer forintról 305 ezer forintra nő. Az államtitkár szerint ilyen mértékű béremelés eddig a magyar társadalom egyetlen rétegénél sem valósulhatott meg - állapította meg Palkovics László.

A helyzet ellenére a többség nem elégedett:

A tanárok többsége szerint megbukott az életpályamodell

A tanárok többsége elhibázottnak tartja az életpályamodell bevezetését, ezért aztán nem meglepő, hogy már minősítésen sem nagyon akarnak átesni. Bár a törvény szerint már 35 ezer pedagógus szerezhetett volna minősítést jövőre, csak 23 ezren jelentkeztek - tudta meg a Magyar Nemzet.

Az oktató-nevelő munkát segítők idén kétszer 35 ezer forintos juttatásban részesülnek, jövő januártól pedig átlagosan 10 százalékos béremelés várható. Ebből 7 százalékot mindenki megkap, a fennmaradó 3 százalékról az intézményvezetők döntenek majd. A költségvetés jelen pillanatban ezt tette lehetővé - jelezte. Megjegyezte: az oktatás-nevelést segítők iskolában betöltött pozíciója igen fontos, szeretnék áttekinteni az egész rendszert, a számukat milyen módon kell növelni, és azt is, ehhez milyen bérezés jár. Az már megvalósult a változtatások közül, hogy aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik, bekerült a pedagógus életpályába.

Új Klik, régi vezetők

Egy darabig még a régi rendszerben, de biztosított költségvetéssel működik a megreformált Klik, pontosabban új nevén: Klebelsberg Központ. A kormány szerint a a fenntartott intézmények magas száma, illetve az országosan egységes irányítás és működés biztosítása miatt továbbra is szükséges egy központi szervezet a tankerületi központok által fenntartott intézmények és az oktatásért felelős miniszter között. A Klebelsberg Központ egy középirányító szervezetként működik majd.

A központ számos koordinációs, összehangoló, egységes működést biztosító tevékenységet végez. A tankerületi központ köznevelési intézményeinek vezetői többletjogosítványokat kapnak, ilyen a "keretgazdálkodási" jogosítvány, mint az igazgató bankkártya, és bővülnek a munkáltatói jogok is, azaz az igazgató beleszólhat és javaslatot is tehet, hogy kiket és hogyan szeretne alkalmazni. Azonban ha nem jutnak egyezségre a tankerülettel, a végső szót még mindig a Klik mondja ki.

Érdemben január 1-jén lép életbe az új Klik vagy KK. A kormány abban bízik, hogy egyértelművé válnak a viszonyok, a köznevelési intézmények a biztonságos, szakszerű és megfelelő minőségű működése érdekében kizárólag fenntartójukhoz, a tankerületi központokhoz fordulhatnak. Ez ellen azonban több helyen is tiltakoztak, mint a működtetőként eddig milliárdokat a város oktatására fordító Budaörs is.

Bár új a Klik, azért maradt hely a régi tankerületi vezetőknek is az 58 kerületben:

A bíróság is elmarasztalta a Kliket, de maradhatott a tankerületi igazgató

Heves megyében is problémákkal tarkított működése ellenére az újjászervezett Klik élén maradt a tankerületi igazgató. Korábban beszámoltunk róla, hogy a Klik 58 új tankerületéből 51 élén a régi tankerületi igazgatók jutottak szerephez, ám ahogy sorozatunk első részében kiderült, hogy olyanok is maradhattak Szombathelyen, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, valamint Szigetszentmiklóson, akik működése nem volt mentes a problémáktól.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.