Négynapos tanítási hét, péntekenként zárva tartó iskolák - ez az új brit trend

Új trend terjed Nagy-Britanniában: a flexi-schooling lényege, hogy a szülők heti egy napon, általában pénteken nem...

  • Eduline

Új trend terjed Nagy-Britanniában: a flexi-schooling lényege, hogy a szülők heti egy napon, általában pénteken nem viszik iskolába gyerekeiket, hanem otthon foglalkoznak velük. Az új módszert egyelőre kísérleti jelleggel vezették be egy londoni körzetben – írja a The Guardian.

A London keleti részén élő Arzu Tahsin például első évfolyamos lányát és három osztálytársát tanítja otthon. Heti négy napot a helyi iskolába járnak a diákok, péntek reggelente azonban a Shacklewell Primary School helyett mindenki Tahsinékhez indul, ahol rajzolnak, barkácsolnak és tanulnak. Több amerikai és brit oktatási körzetben ezzel szemben hatnapos iskolahét bevezetését tervezik - erről itt olvashatsz.

Az ügyvédként dolgozó Matt Anstee sem viszi iskolába a fiát péntekenként. „Először mindig gyakoroljuk a matematikát vagy az olvasást, aztán kirándulunk egyet, például múzeumba megyünk” – mondja a napirendről.

A néhány évvel ezelőtti demográfiai robbanás miatt zsúfolttá váltak a brit iskolák, egyre több diák szorong egy-egy osztályteremben. A szakemberek és a szülők ezért tartják jó ötletnek, hogy heti egy napon otthoni környezetben tanulhassanak a gyerekek, így kiegyensúlyozottabban fejlődhetnek. Egyre több a magántanuló az Egyesült Államokban – összefoglalónkat itt olvashatod.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.