Tausz Katalin az UNICEF éves jelentéssorozatának idei, összességében 14. kötetéről tartott sajtótájékoztató házigazdájaként és szakértőként nyilatkozott. Az esemény témája a magas jövedelmű államokban élő gyerekek jóléte volt.

Az UNICEF Innocenti nevű kutatóközpontjának legfrissebb jelentése 41 magas jövedelmű országot vizsgált, az Európai Unió (EU) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamait. Az derült ki, hogy ezekben az országokban minden ötödik gyerek relatív jövedelmi szegénységben él, és átlagosan minden nyolcadik gyerek táplálkozásának biztonsága veszélyeztetett.

Az eredményeket bemutató táblázat szerint alapvetően azok az államok - a skandináv országok, Németország és Svájc - teljesítenek jól, amelyek egyébként is élen járnak a fejlesztési programokban. Kevésbé jó eredményeket mutatnak ugyanakkor az alacsonyabb jövedelmű államok, mint például Románia, Bulgária és Chile. Kilenc komplex indikátor alapján Magyarország a 32. helyen végzett. Az UNICEF szerint azonban "van még hova fejlődni", mivel két vagy több cél megvalósulását tekintve minden ország a középső vagy az alsó harmadban végzett.

Jövedelmi egyenlőtlenség, elhízás, kamaszok mentális problémái

Néhány mutató esetében - jövedelmi egyenlőtlenség, elhízás, kamaszok mentális problémái - a tendenciák "aggodalomra adnak okot" a gazdag államok többségében. 

A vizsgált országok kétharmadában a legszegényebb gyermekes háztartások elmaradása az átlagostól ma jelentősebb, mint 2008-ban volt. A 11-15 évesek elhízásának mértéke és a két vagy több, mentális egészséggel kapcsolatos problémát hetente megtapasztaló kamaszok aránya jellemzően növekszik.

A jelentés leszögezi, hogy a nemzeti jövedelmi szintek eltérései nem nyújtanak elégséges magyarázatot a különbségekre. Szlovénia például sok tekintetben messze megelőz jóval gazdagabb országokat, míg az Egyesült Államok csupán a 37. lett a rangsorban.

Ez az első olyan jelentés a gyerekek helyzetéről, amely a fenntartható fejlődési célokkal összefüggésben vizsgálta a gyerekek jólétét a 41 magas jövedelmű országban. Részletesen leírták a fejlett gazdaságokat érintő, a gyerekek iránti globális kötelezettségvállalással kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket.

Tausz Katalin közölte: a kilenc összetett indikátorral a szegénységet, az éhínséget, az egészséges életet, a minőségi oktatást, a megfelelő munkát és gazdasági növekedést, az egyenlőtlenségeket, a biztonságos és fenntartható településeket, a fenntartható fogyasztást és termelést, valamint a békés, igazságos társadalmakat és hatékony, elszámoltatható intézményeket mérték.

Norvégiában minden tizedik, Romániában minden harmadik gyerek bizonyult szegénynek. Magyarország a 26. a rangsorban, bár jelentős a szociális transzferjövedelmek szegénységenyhítő hatása. A gyerekek 58 százaléka többszörös megfosztottságban él, ami a 3. legrosszabb eredmény az EU tagállamai között.

A legtöbb országban visszaesett a csecsemőhalandóság, valamint csökkent a tinédzserkori szülések és a túlzott alkoholfogyasztás előfordulása is - ismertette Tausz Katalin. Magyarországot a gyerekek egészségét tekintve a 30. lett. A legsúlyosabb problémát a korai szülés és az alkoholfogyasztás jelenti.

Megdöbbentő adatok a magyar tizenévesekről

Az UNICEF Magyarország gyermekjogi igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy még a legjobban teljesítő államokban, így Japánban és Finnországban sem éri el a 15 évesek egyötöde a minimális kompetenciaszintet az olvasásban, a matematikában és a természettudományokban.

Közölte: Magyarországon a 15-19 évesek 6,8 százaléka se nem tanul, se nem dolgozik, a 18 évesnél fiatalabbak 16 százaléka pedig olyan háztartásban él, ahol egyetlen felnőttnek sincs munkája.

A magas jövedelmű államokban is jelentősek az egyenlőtlenségek, amelyek összességében Izlandon és Norvégiában a legkisebbek, míg Bulgáriában és Mexikóban a legnagyobbak.

A gazdag országok felében a levegő minősége nem felel meg az Egészségügyi Világszervezet követelményeinek, és a levegőszennyezettség átlagos szintje meghaladja a biztonságosnak tekintett küszöbértéket - emelte ki Tausz Katalin, megjegyezve: ezek az eredmények azért is nagyon aggasztóak, mert a gyermekeket különösen veszélyezteti a környezetkárosítás.

A legjobb, 17. helyezést Magyarország a békés, igazságos társadalmak és hatékony, elszámoltatható intézmények indikátora szempontjából érte el, amely a szándékos gyerekgyilkosságok számát és a 15 évesnél fiatalabb lányokat érő fizikai bántalmazás arányát is figyelembe veszi. Tausz Katalin ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az esetek egy része rejtve maradhat.

A jelentésben bemutatott eredmények alapján az UNICEF felszólítja a magas jövedelmű országokat, hogy tegyenek lépéseket öt kulcsfontosságú területen: állítsák középpontba a gyereket a méltányos és fenntartható fejlődés elérésében, ne hagyjanak hátra egyetlen gyereket sem, gyűjtsenek több összehasonlítható adatot, "finomhangolják" a szakpolitikai válaszokat a nemzeti sajátosságoknak megfelelően, valamint tartsák tiszteletben a globális fenntartható fejlődés iránti elkötelezettséget.