A hétvégén megtartotta a 25. országos konferenciáját a Történelemtanárok Egyesülete. A konferencián állást foglaltak a PÖCS, a pedagógusok etikai kódexe és a menekültkérdés ügyében is. Az egyesület határozottan elutasította, hogy a menekültkérdést pártpolitikai csatározásra használják. Szerintük tragikus következményei lehetnek, ha nem foglalkoznak a menekülthelyzettel, széleskörű összefogás kellene.

„A félelem talaján keletkező gyűlölet mérgező hatása kihathat egész köz- és mindennapi életünkre, különösen a kellő immunitással nem rendelkező fiatalokra. Ez még tovább gyengítheti – az amúgy is gyenge – szolidaritás-érzést” - írták állásfoglalásukban.

A résztvevők szerint a történelemórákon hiteles, tényszerű ismereteket kell átadni a diákoknak a menekülteket érintő kérdésekben is. Fontosnak tartják, hogy a tanulók különbséget tudjanak tenni a tények és híresztelések között. Ezenfelül, mint írják, meg kell ismertetni a diákokat az iszlám mai világával, és ennek fontosabb történelmi előzményeivel, az eltérő a kulturális diverzitás fontosságával és problémáival, kultúrák azonosságaival és különbségeivel, a migráció főbb okaival a különféle korszakokban, helyszíneken, a kérdés hatályos európai és magyar jogi szabályozásának alapjaival.

Az ismeretterjesztés mellett fontosnak tartják, hogy fenntartsák a tanulók nyitottságát, kíváncsiságát a másfajta kultúrák és képviselőik iránt, valamint hangsúlyozzák „a kultúrák egyenrangúságának fel- és elismerését”. De, mint írták, nem csak a történelemtanároknak kell a menekülttémával foglalkoznia, erre minden pedagógusnak nyitottnak kell lennie, illetve civil szervezetek és szakemberek bevonását sürgették.

Etikai kódex

Az egyesület elutasította a pedagógusok etikai kódexét is, csatlakoztak a Történelemtanárok Egyletének Bizottmánya által kiadott állásfoglaláshoz. Ebben az áll, „visszautasítják, hogy az erőteljesen centralizált, tekintélyelvű oktatási rendszer a pedagógusoktól elvárt erkölcsi értékrendet is központilag kívánja meghatározni. A pedagógus tekintélyét nem a ruha adja meg, nem is a saját tévedhetetlenségébe vetett fennkölt hit, hanem többek között az, ha a környezete autonóm, kreatív, véleményét felvállaló személynek ismeri. A Nemzeti Pedagógus Kar által támogatott vagy eltűrt lépések, a tankönyvválasztás tilalmától kezdve a nyilatkozattilalmon keresztül az Etikai Kódexben megfogalmazott újabb korlátozásokig mind éppen az etikus tanárokat sújtják elsősorban, hosszabb távon pedig a pedagógus tisztelete ellen hatnak”.

Nem kell a PÖCS

A PÖCS-ről (pedagógus önértékelési csoport) elmondták, a megnevezés megtévesztő, "a betűszó kínos", hiszen nem lehet önértékelésről beszélni, hiszen valójában központi előírások alapján történő, több körben megvalósítandó ellenőrzés várható. „Az ellenőrzéseket, majd a minősítést egy igen részletes szempontsor alapján kell végezni, melyeknek egyes elvárásai szakmailag vitathatóak” - írták, hozzátéve, hogy a mai magyar közoktatási rendszerben, amikor a tanárok túlterheltek, irreális elvárás az ellenőrzés. „Ebben a rendszerben mindenki ellenőriz mindenkit, s valamennyi jelentés egy központi adatbázisba kerül. Ezáltal az ön- és kolléga-, továbbá szülői feljelentés rendszere épülhet ki. A PÖCS-rendszer azon túl, hogy súlyos etikai kérdéseket vet fel, szakmai szempontból is elfogadhatatlan, mivel az értékelés adott rendszere tarthatatlan helyzetbe hozhatja a szakmai munkájukban önálló, autonóm pedagógusokat” - írták.

Állami atlasz

Nincsenek jobb véleménnyel a tankönyvhelyzetről sem. Mint kifejtették, értéknek tartják a szabad tankönyvválasztást, a tankönyvpiac megszüntetését viszont szakmailag elfogadhatatlannak nevezték. Azzal sem értettek egyet, hogy az iskolák az új tanévre a megrendelt történelmi atlasz helyett az OFI által készített, szakmailag kifogásolható új állami atlaszt kapták.