A hazafias nevelést nevelési célként határozták meg a Nemzeti alaptantervben, és nem lehet olyan új tartalmi szabályozás, amelyben ne lenne hangsúlyos - közölte a pedagógusképzés és -továbbképzés átalakításának koordinációjáért felelős miniszteri biztos csütörtökön Székesfehérváron.
Sipos Imre a Hazafiság iskolája elnevezésű pedagógiai módszerrel foglalkozó rendezvényen rámutatott arra, a hazafias nevelés célja, hogy tudatosítsa a tanulókban a haza szeretetének és a haza védelmének fontosságát, felelős állampolgárrá nevelje őket.
Hozzátette: a fiatalok nemzeti önazonosságának kialakításához a magyarság értékei adnak alapot, így az anyanyelv, a magyar népdalok és népmesék, a szépirodalom, a magyar történelem vagy a népművészet.
"A kilenc évfolyamos iskola bevezetését egy nagyon komoly előzetes felmérésnek kellene megelőznie" - mondta a Népszavának Csépe Valéria, az új alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos. "Ez év végén a fejlesztő munkának lesz egy sarokpontja, s az erre épülő további fejlesztő munkánál már jó lenne tudnunk, hogy nyolc vagy kilenc évfolyamos képzés lesz-e.
A miniszteri biztos elmondta azt is, hogy a köznevelés rendszerében a hazafias nevelés elemei megjelennek a magyar nyelv és irodalom, a társadalomismeret és történelem, a földrajz, a művészeti nevelés, de még a testnevelés tantárgyban is. Fontosnak nevezte még a közösségi szolgálatokat, a 2010-ben bevezetett Határtalanul programot, a Bejárható Magyarország programot és a KatonaSuli programot, amelyek támogatják a hazafias nevelés rendszerét.
Sipos Imre ugyanakkor kiemelte, hogy a tantárgyak és a taneszközök csak lehetőségek, a pedagógusok nélkül hazafias nevelés nem valósulhat meg, hiszen ők a "legfontosabb üzenetek hordozói".
Több mint 180 olyan magyar települést találtunk, ahol jelenleg is keresnek tanítót vagy különböző szakos tanárt - írja a 24.hu. Ahogy már mi is megírtuk, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nem országos szintű a tanárhiány, csupán helyi léptékű jelenségről van szó.