Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke szerint az új köznevelési törvényjavaslat az alapítványi iskolákat nem lehetetleníti el, de megnehezíti a működésüket. Az elnök úgy fogalmazott: az új jogszabályjavaslat „bizonyos értelemben kiszorítja az alapítványi szférát azzal, hogy a járási állami iskolarendszer mellé csak az egyháziakat rendeli, és nem definiálja (...) a szektorsemlegesség elvét”.

Szeretnék elérni, hogy az alapítványi iskolák megkapják az alapnormát, illetve az egyházi iskolákkal azonos mértékű támogatást kapjanak – mutatott rá. Véleménye szerint nem egységes, központi állami iskolarendszerre van szükség, hanem „nagyon színes, nagyon változatos rendszerre, ahol az államnak feladatai vannak (...): esélyt kell teremtenie, és nem diktálni, nem elrendelni”.

Megemlítette, hogy az elmúlt 23 évben „millió olyan program, projekt keletkezett, amelyet nem szabad kidobni és megnehezíteni”. Komoly problémának nevezte, hogy a magyar iskolarendszer „erősen szelektál, ugyanakkor ez a törvényjavaslat erősíti a szelekciót, kasztosít”, és kizárja a nemzeti alaptantervből a szakiskolákat.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon még mindig kevesebb az egyetemista, mint az európai átlag, még mindig kevesebben érettségiznek, és kevesebben beszélnek idegen nyelveket is. Mint mondta, nem akarják, hogy egyedi politikai döntésektől függjön az alapítványi iskolák működése. Magyarországon 244 ezer gyerek jár alapítványi iskolába – tette hozzá. Szólt arról is, hogy „az alapítványi szférában van a legtöbb hátránykompenzáló és alternatív iskola”, amelyek létét szerinte bürokratikus akadályokkal megnehezítették.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy ezt a törvényjavaslatot „nem lenne szabad megszavazni, és javítani sem nagyon lehet”. Ez abból is látszik, hogy több mint 300 módosító indítvány érkezett a jogszabályjavaslathoz – mondta. Elkaszálja a kormány az alapítványi iskolákat? Összefoglalónkat itt olvashatod.