szerző:
MTI

A köznevelési kerekasztal szerdai ülésén elhangzottak szerint a vártnál is eredményesebb volt a korábbi Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) decentralizációja, az új rendszert emellett költségvetési stabilitás jellemzi - mondta Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.

©

Maruzsa Zoltán közlése szerint a kerekasztal 2016-2017-es tanévi utolsó ülésén meghallgatták Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnökének a szervezet első félévéről és az új tankerületi központok munkájáról szóló beszámolóját. Az átalakulás tapasztalatairól azután kibontakozott "egy rendkívül hasznos beszélgetés", ezalatt Solti Péter megválaszolta a felvetéseket, visszajelzéseket. A beszélgetés végkicsengése az volt, hogy a vártnál is eredményesebben sikerült a decentralizáció, amit üdvözölt a Nemzeti Pedagógus Kar, illetve a hozzászóló tagok közül "lényegében mindenki" - számolt be a helyettes államtitkár.

A Klebelsberg Központtal kapcsolatban még kiemelte, hogy az új működési rendnek és az idei évre több mint százmilliárd forinttal megemelt költségvetésének köszönhetően költségvetési stabilitás jellemzi az intézményt.

A helyettes államtitkár a kerekasztal ülésén beszámolt a kormány társadalmi egyeztetési és stratégiai döntés-előkészítő szervezeteket érintő átszervezési terveiről. A legfontosabb ezek közül a köznevelési kerekasztal újjáalapítása köznevelés-stratégiai kerekasztal néven. A jelenlegi kerekasztal tavaly tavasszal kezdte meg működését ad hoc jelleggel.  Működését - sem a kerekasztalét, sem hat munkacsoportjáét - nem szabályozta semmi, az leginkább a résztvevők aktivitásán múlt. A résztvevők kérése volt, hogy minél inkább formalizálják a szervezet munkáját, ezért született meg az erről szóló kormányhatározat-tervezet, amelynek Magyar Közlönyben való  közzététele egy-két héten belül várható - közölte Maruzsa Zoltán.

Nagyobb szabadságot ígér a tanároknak a miniszteri biztos: újabb részletek a készülő alaptantervről

Mostanra kialakult az új Nemzeti alaptanterv (Nat) koncepciója, amelynek lényege, hogy az egyes képzési szakaszok végére megszerzendő tudásanyagot és készségeket határozzák meg, vagyis kimeneti szabályozású lesz, és ez a pedagógusok nagyobb szakmai szabadságával jár együtt - mondta Csépe Valéria, a Nat kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a köztévén.

Az új kerekasztal összetétele, résztvevőinek aránya érdemben nem változik, ugyanúgy az intézményfenntartó, a szakpedagógus szakszervezetek, a szakmai szervezetek és az állami oldal részvételével folyhat majd "a mostanihoz rendkívül hasonló egyeztető, stratégiai munka". Az új kerekasztal 25 tagját "lényegében" a jelenlegi kerekasztalnál szerzett tapasztalatok alapján jelölik ki - tette hozzá.

Az ülésen áttekintették a témahetek ügyét is - folytatta. A tanrendbe 2014-től bevezetett tematikus heteket - pénzügyi és gazdálkodási, digitális, illetve fenntarthatósági - mindegyike esetében 2017 tavaszára jelentősen nőtt a résztvevő tanulók száma, mintegy 200-350 ezerre. A kerekasztal résztvevői is üdvözölték, pozitívan értékelték a témaheteket, és külön kiemelték, hogy a lebonyolításban résztvevő szakmai partnerek milyen jól használható, innovatív tartalmakat, tananyagokat készítettek elő - közölte Maruzsa Zoltán.

Ez a baj jó néhány tankerületi igazgatóval - megszólalt a Klebelsberg Központ elnöke

Szolgáltatói szemlélettel kell tekinteni a fenntartói munkára - mondta a Magyar Hírlapnak adott, szerdán megjelent interjújában a Klebelsberg Központ elnöke. Solti Péter szerint néhány tankerületi igazgatónak kissé bürokratikus szemlélete volt, amin azonban könnyű változtatni. Úgy vélte, terjeszteni kell azt a felfogást, hogy megkönnyíti a munkájukat, ha nagyon gyorsan megoldást találnak a problémákra.