Jelentős kihívás az oktatási rendszer számára, hogy a munkaerőpiac szempontjából nem megfelelők az arányok az iskolatípusok között – olvasható a Magyar Nemzet birtokába került szakképzési koncepcióban, amely a szakképzés jelentőségének és vonzerejének visszaállítását és a képzés minőségének emelését célozza.

Az anyag szerint a gazdasági igényekkel harmonizáló beiskolázási struktúrát kell kialakítani, ehhez pedig több megfelelően képzett szakmunkásra és technikusra van szükség, mint amennyit a jelenlegi oktatási rendszer képez. 

A beiskolázási arányok megváltoztatását a koncepció szerint a gimnáziumi képzés minőségének megtartása is indokolttá teszi, ugyanis mint írják, jelenleg 2,5-es átlaggal is be lehet kerülni ebbe az intézménytípusba, csakhogy ennél a szintnél nem várható a felsőoktatásba való továbblépés. Márpedig – ahogy azt korábban Czomba Sándor képzési államtitkár is egyértelművé tette – a gimnáziumok feladata elsősorban a felkészítés a felsőoktatási tanulmányokra.

Mindebből az következik, hogy ha direkt férőhelycsökkentő intézkedéseket nem is hoz a kormány a gimnáziumokban, a mostaninál szigorúbb bejutási követelmények meghatározásával elérhető, hogy a többség inkább a szakképzésbe kerüljön be. Az anyag ezzel összefüggésben egy konkrét intézkedést is említ a tervek között: pályaorientációs tanácsadással egybekötött képesség- és tudásmérést vezetnének be az általános iskolások körében, és ennek a meghatározott szinten történő teljesítéséhez kötnék a megfelelő középiskola-típusba való bejutást. A mérést a hetedik évfolyam végén – kilencosztályos általános iskola bevezetése esetén pedig nyolcadik végén – végeznék el.