Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Maga a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint sem volt szerencsés, hogy minden tanárnak be kellett lépnie a szervezetbe, és a nagy botrányt kavart etikai kódexet is inkább ajánlásnak szánná. Az elmúlt bő egy évben ugyanakkor szerinte bizonyították, hogy nem csak a kormány szócsövei - derül ki a hvg.hu Horváth Péterrel készített interjújából.
Hivatalosan 2014. júniusában alakult meg a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK), amelynek minden állami iskolában dolgozó tanár automatikusan a tagja. Horváth Péter, a szervezet elnöke szerint a kötelező tagság nem volt jó ötlet, az azóta eltelt időben azonban bizonyították, hogy az NPK nem csak a kormány szócsöve, amelyet az egyeztetési kötelezettség kikerülésére hoztak létre - derül ki a hvg.hu interjújából.
Horváth szerint ''valódi, szakmai véleményeket adtak a felmerülő kérdésekre''. Példaként említette, hogy állásfoglalást tettek közzé arról, hogy nem értenek egyet a pedagógusbérek és a minimálbér szétválasztásáról (erről és a szeptembertől érvényes bértábláról itt olvashattok). Közleményben utasították vissza azokat a nyilatkozatokat, amelyek azt sugallták, hogy a pedagógusok munkaideje nem éri el a heti 40 órát. Bár ezekben nem értek el változást, Horváth szerint ''mindkettő klasszikus érdekvédelmi ügy, nem annyira a kar dolga ezek ellen fellépni''. Az NPK elnöke ugyanakkor sikerként könyveli el a tankönyvellátással, a tanév rendjének ésszerűbb kijelölésével és a szakképzés átalakításával kapcsolatos fellépésüket.
Horváth szerint alulról szerveződve nem tudott volna létrejönni egy ilyen kar, de jövőre ilyen módon fognak továbbfejlődni, mivel a megyék fognak tagokat delegálni az országos testületbe.
A nagy botrányt kavart etikai kódexről, amely a tanárok öltözködését és magánéletét is szabályozná, Horváth elmondta: a szakmának adhat nagyobb presztízst, ha van egy olyan dokumentum, amely összefoglalja a szakma szokásait, az iskolában helyes viselkedést. Horváth nem hiszi, hogy ''nagyon rigorózus szabályok lennének a kódexben, de bizonyos ruhák nem valók az iskolába. Ha úgy öltözik egy tanár vagy tanárnő, amit félre lehet érteni, azt a diákok félre is fogják érteni.'' Ugyanakkor szerinte jobb lenne, ha a kódexet csak ajánlásként vezetnék be - ha a véleményezési idő alatt érkezik ilyen javaslat, fel is vetik a kormánynak.
Szerinte a szankciók messze vannak a kódex ellen aláírást is gyűjtő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) ''korbács'' kifejezésétől. Ha valaki vétséget követ el, figyelmeztetést kaphat, megfoszthatják a kar által biztosított kedvezményektől egy időre, illetve a karban való tisztségétől.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!