Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete száz iskoláról tud, ahol nincs elég informatikatanár, ezért valahol csak szabálytalan helyettesítéssel tudnak órát tartani.
A kerettantervek módosítása következtében a korábbi csökkentést kompenzálva ismét növekedett az informatikaórák száma a szakgimnáziumokban. Ez azonban kihívás elé állított több iskolát - derült ki az ISZTE főtitkára, Bánhidi Sándorné Vasárnapi Híreknek adott nyilatkozatából.
Az informatika terén egyébként is nagy a szakemberhiány, ez igaz az iskolákra is: a megfelelő szaktudással rendelkezők nem keresnek annyit a közoktatásban, mint ha a versenyszférában helyezkedne el. Az általános iskolákban lett rosszabb a helyzet, ugyanis nem engedték a nem pedagógus végzettségű informatikusokat tanítani, csak középiskolákban folytathatták a munkát.
Egyelőre átszervezésekkel igyekeznek megoldani, hogy a természettudományos tantárgyak csökkentése miatt ne legyenek elbocsátások, de így is beindult egy kisebb vándorlás a tanárok között.
Száz olyan iskoláról tud a szervezet, ahol tanárt keresnek az igazgatók, pedig már elkezdődött a tanév. Valahol nem informatikatanár tartja így az órát, de olyan esetről is tud, hogy valahol egy gimnazista ment el egy általános iskolába órát tartani.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke figyelmeztetett, hogy "ez csak a jéghegy csúcsa" - olvasható a VH-ben. Természettudományos, idegennyelv- és matematikatanárokból már egy ideje hiány van - tette hozzá.
Egyelőre az enyhített az iskolák gondjain - más szempontból pedig gondot okozott -, hogy csökkent a szakgimnáziumokban a természettudományos tárgyak óraszáma, így egyes településeken még felesleges tanárok is lettek, akik többnyire gimnáziumokban találtak állást - derül ki Mendrey által tapasztaltakból. Vidéken azonban ennek ellenkezője vált bevett gyakorlattá, a tanárok már ingáznak egyes iskolák között.
A szakgimnáziumok pontos tanterv hiányában bizonytalansággal várják a tanévet, a Pedagógus Szakszerveze attól tart, hogy tanárok vesztik majd el az állásukat.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
