"Csökkentjük a tanulók, a pedagógusok terheit, megvalósul az intézmények nagyobb szabadsága, és szeretném, ha részesei lennének annak a párbeszédnek, amellyel jobb, versenyképesebb oktatást tudunk biztosítani" - mondta a Magyar Időknek adott interjúban Bódis József oktatási államtitkár, aki arra is kitért, hogy a kormány ebben a ciklusban is folytatja a megkezdett reformokat az oktatás átalakítása terén.
Bódis József szavai szerint elengedhetetlen a párbeszéd az oktatás minden szereplőjével a változásokról, amelyek ebben a ciklusban következnek. Az államtitkár a lap pénteki számában megjelent interjúban úgy fogalmazott: nem az a sikeres diák, aki sokat tanul, hanem az, aki hatékonyan, a tananyagot pedig elsősorban nem csökkenteni, hanem súlyozni kell, rugalmasan alkalmazhatóvá tenni az adott korcsoport, iskola, osztály és tanulócsoport igényeihez, adottságaihoz.
Az államtitkár kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, "a túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia."
Mindezek megvalósításához változatos módszerekre van szükség, a mai diákok információfeldolgozási szokásaihoz, kommunikációs igényeihez alkalmazkodó módszertanra, amely a tapasztalati, az élményközpontú, a kooperáción alapuló tanulás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésében, a tananyag és a valóság közötti szakadék csökkentésében jelöli ki a helyes irányt.
A nyelvoktatás kapcsán Bódis József hangsúlyozta: fő céljuk, hogy az általános és középiskolában zajló nyelvi képzés a módszertani megújulás révén lehetővé tegye a gyakorlati életben és a munkaerőpiacon jól használható, magabiztos idegennyelv-tudás megszerzését.
A nemzeti öntudat fejlesztéséről és a hazafias nevelésről szólva az államtitkár kijelentette: ezek során a tanulók olyan ismereteket sajátítanak el, amelyek a magyarság iránti érzelmeiket alapozzák meg, és amelyek személyiségfejlesztő tudást is jelentenek.
Az államtitkár a fiatalkorúak drogfogyasztása kapcsán elmondta, hogy az iskoláknak nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a teljes körű egészségfejlesztésre, amely akkor éri el a célját, ha nem egy problémára fókuszál, hanem egy teljes programmal kelti fel az igényt a gyermekekben, fiatalokban az egészséges életmód iránt.
Arra a kérdésre, hogy a várakozásoknak megfelelő-e az új fenntartói rendszer, terveznek-e változást a Klebelsberg Központ működésében, Bódis József úgy válaszolt: az új rendszer jelenleg stabil, működőképes, kellő mértékben finanszírozott és adósságoktól mentes.
A felsőoktatásról szólva kiemelte: a gazdaság invenciózus megújulására reagálnia kell a felsőoktatásnak is. A megfelelő alapképzések után szükség lenne a rövid idejű, de a piac kihívásaira, megújulására reagáló képzésekre is.
Meglepő eredmény: a magyarok 60 százaléka szerint kezelhetetlenek a diákok
Túlterheltek a gyerekek és a tanárok, az iskola nem készít fel az életre, a mai fiatalok pedig kezelhetetlenek - ez derül ki abból a reprezentatív kutatásból, amelyet a Republikon Intézet készített a 24.hu megbízásából a magyar oktatás problémáiról.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
