szerző:
Eduline

Hogyan lehet olyan diákokat egyszerre tanítani, akiknek a tudásában hétévnyi különbség van? Erre a kérdésre kereste a választ Pekka Peura finn tanár, aki saját oktatási módszert dolgozott ki.

©

A finnek is meglepődtek azon, hogy mennyire elől végeztek a Pisa-felmérésben, szerintük ugyanis a finn oktatási rendszerben sok minden rossz, és van még hova fejlődniük. A Tanulás újratöltve konferenciára olyan finn és magyar tanárokat hívtak, akik valamilyen egyedülálló dolgot hoztak létre a saját iskolájukban, hogy ezzel javítsanak az oktatás minőségén - írja az Abcúg.hu.

A finn oktatási rendszer az egyenlőséget helyezi előtérbe. Az egyes iskolák között nincsenek nagy különbségek, de egy adott iskolában belül osztályok teljesítménye jelentősen eltérhet, mivel a tanároknak óriási szerepük van a tanrend kialakításában.

A konferencián arról is szó esett, hogy tanár jelenléte sokkal fontosabb a digitális eszközöknél, de ezek az eszközök segíthetik a tanár munkáját például az ismétlésekben. Digitális eszközök nélkül a diákok nem lesznek felkészülve a munkaerőpiacra, amelynek már szinte minden szegmense digitalizált. 

©

Megszólalt az előadáson a finn Pekka Peura is, aki 10 éve tanít matek-fizika szakos tanárként. Peura szerint minden emberben van motiváció a tanulásra, az iskolában pedig azt a környezetet kell létrehozni, ahol ez a motiváció előhozható és megerősíthető. A finn tanár szerint négyféleképpen lehet növelni a diákok motivációját.

  1. Olyan feladatokat adunk, amelyek se nem túl könnyűek, se nem túl nehezek. Amiről a diák azt gondolja, hogy még nem ismerős neki az anyag, de van esélye rá, hogy megtanulja.
  2. Ezzel a módszerrel figyelembe kell venni az egyéni különbségeket, ugyanis a legjobb és a leggyengébb diák tudása között 7 évnyi tanulás is lehet. Ha valamelyik diák jól halad, ne tartsák vissza, nyugodtan haladjon előrébb, de aki gyengébb képességű, kapjon esélyt a felzárkózásra.
  3. Teret kell adni az önszabályozásnak, önirányításnak. Lehet jutalmazással és büntetéssel külsőleg motiválni a tanulót, de a belső motivációja ettől még nem fog megnövekedni. A belső motivációt úgy lehet ösztönözni, hogy a tanárok meghagyják a választás szabadságát a diáknak. A diák eldöntheti, hogy például a matekon belül őt melyik szegmens érdekli és már meg is erősödött a motivációja, hogy megtanulja.
  4. Az autonómia megőrzése a csoportmunkán belül. Nagyon fontos a kollaboratív tanulás, de egy csoporton belül szem előtt kell tartani, hogy nem minden diáknak ugyanaz a szerpe és nem ugyanaz a célja sem. Az ügyesebbek segíthetnek azoknak, akik lemaradtak, ez pedig mindkét fél motivációját erősíti.

Peura óráin a diákok nem a tábla vagy a katedra felé néznek, hanem a padok egymás felé vannak fordítva, ezért a tanulók folyamatos interakcióba léphetnek egymással is. A telefonjuk is ott lehet előttük a padon, amin visszajelzéseket küldhetnek a tanárnak arról, hogy értik-e miről van szó, vagy lemaradtak-e. Ez sokkal hatékonyabb módszer, mint felszólítani a 30 emberből 1egyembert, hogy tudta-e követni.

Öt ok, amiért minden magyar diáknak ki kellene próbálnia, milyen finn iskolásnak lenni

Van, ahol még van presztízse a tanári pályának, és van, ahol a diákoknak nem kell vizsgázniuk. Milyen finn iskolában tanulni? Érdemes elgondolkozni néhány ponton. 1. Személyre szabott órák Mindenki a képességeihez mérten kap feladatot, ha pedig a diákok valamilyen feladatot nem tudnak megcsinálni, akkor a tanárok külön foglalkoznak velük.