Körülbelül 69 tanítót, 148 óvodapedagógust, 46 gyógypedagógust és 173 tanárt keresnek a magyarországi állami iskolák november közepén, több mint két hónappal a 2024/25-ös tanév kezdete után.

Legutóbb júliusban, a nyári szünet kezdetekor számoltunk be a Népszava cikke alapján arról, hogy a Közszolgállás Portálon a tanévzárást követően több mint 3600 álláshirdetést tettek közzé a tankerületi központok. Július 13-án a "tanár” szóra 1409, a „pedagógusra” 1216, a „tanítóra” 512 találatot dobott ki a portál. Volt olyan tankerület, ami több mint 100 pedagógus-álláshirdetést osztott meg abban a reményben, hogy azokat sikerül betölteni a tanév kezdetéig.

A jelenlegi számok alapján úgy tűnik, az esetek többségében sikerrel jártak. Az álláshirdetések számát tekintve a cikk írásának pillanatában, november 19-én jóval kevesebb pedagógus hiányzik a közoktatásból, mint néhány hónappal ezelőtt. Számos intézményben azonban most is nehézségeket okozhat a tanárhiány. Találtunk például olyan álláshirdetést, amiben egyszerre több pedagógust is keresnek.

A Szemerei Mesekastély Óvoda és Főzőkonyha például három, a kabai óvoda szintén három, a Meserét Lajosmizsei Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde pedig egyszerre hét óvodapedagógust is keres egy álláshirdetésen belül. Ez azt jelenti tehát, hogy bár az oldal az "óvodapedagógus" szóra 148 találatot dob fel az oldal, a betöltetlen álláshelyek tényleges száma ennél valamivel több lehet.

De hasonló a helyzet a tanárok esetében is. Egy ágfalvi iskola például adott fel álláshirdetést technika, ének, kémia és német nemzetiségi nyelv és irodalom szakos tanárra is.

Matektanárokból van a legnagyobb hiány

A tanári álláshirdetéseket tantárgyakra szűkítve azt látjuk, hogy a legtöbb intézményben matematika tanárokból van a legnagyobb hiány. November 19-én a Közszolgállás Portálon 40 olyan álláshirdetés szerepelt, amiben matematika szakos tanárt keresnek.

A legtöbb hirdetésben bármilyen szakpárral felvennének matematika tanárt, de vannak hirdetések, amikre valószínűleg sokkal nehezebb lesz jelentkezőt találni. A Győri Tankerületi Központ például Tétre biológia-matematika szakos tanárt szeretne találni, a Váci Tankerületi Központ és a Miskolci Tankerületi Központ matematika-informatika szakos tanárt, több budapesti és vidéki tankerületi központ és szakképzési centrum pedig matematika-fizika szakos pedagógusra vagy óraadóra adott fel álláshirdetést.

Fizika szakos tanárt kereső hirdetésekből 14 aktív jelenleg az oldalon, és 16 hirdetés szól digitális kultúra tanárról, de ezeknek az álláshirdetéseknek a száma valamivel több lehet, mivel számos hirdetésben informatika szakos tanárt keresnek.

Kémiatanárt 8, biológia szakost 7 álláshirdetésben keresnek, 8 hirdetésben pedig testnevelés szakos pedagógust szeretnének találni.

A béremelés sokat segített a helyzeten

Azzal kapcsolatban, hogy a betöltetlen álláshelyek száma a nyári adatokhoz képest jelentősen visszaesett, Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondja; ez nagyban köszönhető a pedagógusbér-emelésnek.

A státusztörvényben meghatározott bérek szerint ugyanis 2024. februárjétól a pedagógusok fizetése nem lehet alacsonyabb, mint

• gyakornok esetén bruttó 528 800 forint (ez a korábbi bérekhez viszonyítva 32,2 százalékos emelés)
• pedagógus I. kategória esetén bruttó 538 ezer forint (31,2 százalékos emelés)
• pedagógus II. kategória esetén bruttó 555 ezer forint (29,1 százalékos emelés)
• mesterpedagógus kategória esetében bruttó 630 ezer forint (21,2 százalékos emelés)
• a kutatótanárok esetében bruttó 750 ezer forint (19 százalékos emelés).

Ehhez adódnak hozzá az egyéb illetmények. Például az egyetemi szintű, mesterfokozatú diplomáért járó +2 százalék és +4 százalék abban az esetben, ha az adott pedagógus hiánytárgyat, például matematikát, földrajzot, fizikát vagy kémiát tanít. Nem beszélve az osztályfőnöki pótlékról, illetve arról, ha valaki munkaközösségben is tevékenykedik.

Totyik Tamás szerint mindezeknek köszönhetően a pedagóguspálya az elmúlt hónapokban népszerűbb lett. Érdekes tendencia, hogy a tankerületekben és államigazgatásban dolgozó korábbi pedagógusok elkezdtek "visszaáramlani a pályára" és intézményvezetőkként, igazgatóhelyettesként helyezkednek el. Ezekben a beosztásokban tehát tulajdonképpen már jobban megéri dolgozni, mint a tankerület vagy államigazgatás bizonyos pozícióiban.

A szakszervezeti elnök azt is hozzáteszi; érzékelhetően enyhült a nyomás a hátrányos helyzetű településeken is; csökkent a betöltetlen álláshelyek száma. Ennek szintén a fizetésekhez van köze. Azok a pedagógusok ugyanis, akik hátrányos helyzetű településen vállalnak munkát, +20 százalék alapbért (esélyteremtési illetményt) kapnak, ami Totyik szerint már egy olyan összeg, ami miatt megéri a lakóhelyük és a munkahelyük között ingázni.

Az ingázással kapcsolatban egyébként Totyik Tamás azt mondja; egyelőre minimális azoknak a pedagógusoknak a száma, akiket a státusztörvény értelmében átvezényelnek olyan településekre vagy iskolákba, ahol gondokat okoz a tanárhiány.

Tovább javíthat a helyzeten a következő, 2025-ben esedékes, várhatóan 20-22 százalék között alakuló pedagógusbér-emelés. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a bértárgyalások még folyamatban vannak.