Több állami gimnáziumban 100-ból minimum 50 pontot kellene írni a központi írásbelin azoknak a nyolcadikosoknak, akik oda szeretnének jelentkezni. Ha pedig nyelvi előkészítős osztályba felvételiznének, akkor 60 pontot kell szerezniük, még akkor is, ha nem top, hanem csak egy „átlagos” gimibe mennének. Nincsenek jobb helyzetben a 6 vagy 8 osztályos állami gimnáziumba készülő diákok sem, hiszen nekik alsó hangon 70 pontot kellene összegyűjteniük a híresen nehéz megmérettetésen.

A központi írásbelit a gimik többsége kéri

Az Eduline-hoz a témával kapcsolatban több jelzés is érkezett azután, hogy a középiskolák közzétették a felvételi tájékoztatóikat. Az intézmények ebben határozták meg, hogy milyen osztályokat indítanak a 2025/2026-os tanévben és hogyan számolják a pontokat.

Vagyis figyelembe vehetik a pontszámításnál:

• csak az általános iskolai jegyeket
• az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
• vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot.

Azt érdemes megjegyezni, hogy általában tíz gimnázium közül nyolc ragaszkodik a vizsgához, míg a technikumok és a szakgimnáziumok körülbelül 30-40 százaléka kéri a kétszer 45 perces, kifejezetten nehéz írásbeli kitöltését a felvételizőktől. Az arányok idén is hasonlóak.

A 2025-ös középiskolai felvételi eljárásban a technikumok esetében 340 csak az általános iskolai eredmények alapján rangsorol, 86 intézmény 340 tanulmányi terület esetében az általános iskolai jegyek mellett a központi írásbelit kéri, illetve 87 technikum 279 tanulmányi területen ezen kívül még szóbelit is tart.

Ehhez képest kétszer annyi gimnázium kéri a központi írásbelit, és még több, közel 300 intézmény ezen felül még szóbelire is behívja a jelentkezőket. Gyakorlatilag alig van olyan gimnázium, ahol kizárólag az általános iskolai jegyeket nézik, és ezek között is csak elvétve akad állami fenntartású intézmény.

Nagyon nehéz magas pontszámot elérni

Vagyis nagy eséllyel, ha egy diák gimnáziumba szeretne járni, akkor részt kell vennie a központi írásbelin, ezt pedig évfolyamtól függetlenül jól megírni nem olyan könnyű feladat.

Hiába kapnak magyarból és matekból is csak 10-10 feladatot a diákok, de a tárgyankénti 45 percbe gyakorlatilag csak az fér bele, aki előtte hónapokig készült a központi írásbelire. Magyarból például a feladatsorban mindig szerepel szövegértés és fogalmazás is, így ha a diák nem figyeli az órát, könnyen kicsúszhat az időből. Arról nem beszélve, hogy a feladatok nagy része kompetenciaalapú, és a tanultakat az iskolában megszokottól eltérően kéri számon.

Ezek után nem meglepő, hogy a 2024-es központi írásbelin az alábbiak szerint alakultak az átlagpontszámok évfolyamonként és tantárgyanként:

Nyolcadikosok:

• magyar: 29,46 pont
• matek: 21,76 pont

Hatodikosok:

• magyar: 30,41 pont
• matek: 28,22 pont

Negyedikesek:

• magyar: 29,91 pont
• matek: 36,86 pont

Ez alapján a nyolcadikosok körében az átlagpontszám 50,48 pont volt. A hatodikosok átlagosan 57,5 pontot szereztek, míg a negyedikesek átlagpontszáma 65,1 pont lett.

A szerkesztőségünk részére elküldött olvasói levelekből kiderült, hogy azok a diákok kerülhetnek leginkább nehéz helyzetbe, akik egy átlagos színvonalú állami gimnáziumba jelentkeznének, hiszen az ott elvárt minimumpontszámot a központi írásbeli tavalyi átlaga felett húzták meg, és ezekbe az intézményekbe a korábbi években alacsonyabb pontokkal is be lehetett jutni.

Az elvárt pontszám alatt is lehet jelentkezni

Az ügyben megkerestük a Klebelsberg Központot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „az iskolák eddig is meghatározhatták, több esetben meg is határozták, hogy a jelentkezőnek mennyi pontot kell elérnie, hogy felvételt nyerjen a kiválasztott iskolába.

Erre vonatkozóan az intézmények egy ajánlást kaptak a tankerületi központoktól, de minden esetben az iskola dönt arról, hogy ezt mennyiben veszi figyelembe.

A Klebelsberg Központ szerint az ajánlás fő célja a gimnáziumi képzés „presztízsének” növelése, hogy a diákok a megfelelő helyen tanuljanak, úgy a gimnáziumokban, mint a szakképzésben egyaránt, továbbá, hogy azok a tanulók akik felvételt nyertek, el is tudják végezni az adott intézményt.

Természetesen az elvárható pontszám alatt is beadhatja a szülő a jelentkezést a választott intézménybe, ezt senki sem befolyásolja.

- írták, majd kitértek arra is, hogy elvileg előfordulhat, hogy az elvárható pontszám miatt kevesebben adják be a jelentkezésüket és kevesebb osztály indul majd. Azonban jelenleg is vannak olyan gimnáziumok, ahol nagy a fluktuáció és amelyekben az osztályok kisebb létszámmal működnek, mint amit a jogszabály meghatároz.