szerző:
Kurucz Tünde
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szoboszlai Dominik, Kós Hubert - csak néhány olyan sikeres hazai sportoló, akiknek nemcsak délután, hanem reggel is volt edzésük hosszú éveken keresztül. Az előző tanévben az esetek többségében az utánpótláskorú sportolóknak sem jelentett gondot, ha csak a második órára értek be, azonban a mindennapos testnevelés szigorítása zavart okozott a rendszerben, ugyanis vannak iskolák, ahol emiatt a reggeli edzések tiltólistára kerültek.

Az EU számos országában bevett gyakorlat, hogy személyre szabott órarendet kínálhatnak az iskolák a versenysportolóknak, amely lehetővé teszi, hogy bizonyos órákat (például az első reggeli órát) kihagyjanak az edzés miatt. Ez csak az iskola, a diák és a szülei közötti megállapodástól függ.

A sportoló szövetsége vagy sportklubja is együttműködhet az iskolával ennek megkönnyítése érdekében, erre számos hazai példa van. Az előző tanévben többnyire zavartalanul működött ez a rendszer a magyar oktatási intézményekben is, azonban idén szeptembertől a mindennapos testnevelés szigorítása miatt gyakorlatilag az iskolától függ, hogy a versenysportoló elmehet-e reggel edzésre, hány tesit vagy éppenséggel közismereti órát hagy ki.

Zavar a rendszerben

A zavar akkor keletkezett, amikor Maruzsa Zoltán levelet küldött az iskolák igazgatóinak, ami az Eduline szerkesztőségébe is eljutott. Ebben az államtitkár felhívta az intézményvezetők figyelmét, hogy a 2024/2025-ös tanévtől egy új kormányrendelet értelmében a heti 5 testnevelés órából kettőt csak versenysportolóknak engednek el akkor, ha a diák

  • igazolt sportoló
  • van versenyengedélye
  • a sportszervezet igazolja az edzéslátogatást
  • és ha a testnevelés órát közismereti tanóra nem előzi meg vagy nem követi.


Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága (TAB) egyébként azzal indokolta a döntést, hogy „a mindennapos testnevelés kiváltására szolgáló sportszervezeti igazolások nem mindig fedték le tényszerűen azt, hogy a tanuló hetente kétszer részt venne a sportegyesületi edzéseken, azaz a nem versenyszerűen sportoló tanulók esetében a sportköri vagy sportszervezeti sportolás nem minden esetben valósult meg”. Ez pedig a NETFIT-felmérés eredményein is látszott.

A hvg.hu értesülései szerint 2023/2024 tanévben 42 011 tanuló (azaz minden tizedik gyerek) váltotta ki a mindennapos testnevelést sportszervezeti igazolással úgy, hogy nem versenyszerűen sportolnak, ezért vezették be a szigorítást.

Nehéz helyzetbe hozta a versenysportoló diákokat

Azonban a módosításnak nem várt következménye lett, hiszen nehéz helyzetbe hozta a versenysportoló diákokat, akik eddig mentesültek a heti két tesi alól. Az idei tanévtől, ha az órarendet úgy tudta összeállítani az iskola, hogy a tesi a második vagy a harmadik órára esik, mert például csak akkor van hely a tornateremben, akkor nem engedi el, de ha a tesi a nulladik, első vagy éppenséggel az utolsó kettő órára esik, akkor a diák megkapja a mentességet.

A helyzetet bonyolítja, hogy például a néptánc és több táncfajta nem tartozik a versenysportok közé. Azoknak, akik ezzel váltottak ki két testnevelést, ezentúl minden tesi órára be kell menniük még akkor is, ha az iskolában ezeken csak kidobosóznak vagy (szabad) tornaterem híján a közeli parkban sétálnak.


Még több papírra van szükség

Az Eduline-hoz a több jelzés is érkezett azzal kapcsolatban, hogy az új jogszabályt az iskolák eltérően értelmezik. Van olyan iskola, ahol a versenysportolóknak elengedik a két tesiórát, de ehhez a korábbi évekhez képest jóval több papírra van szükség. Az egyik budapesti gimnáziumban egyesületi igazolást és egy nyilatkozatot is le kell adni a versenysportolók szüleinek, ha szeretnék a heti két óra mentességet, máshol pedig még a versenyzői és a sportorvosi igazolást is csatolni kell.

A szerkesztőségünk kapott olyan megkeresést is, amely szerint van olyan iskola, amelyik ugyan elengedi a diákot az első óráról, de csak abban az esetben, ha pontosan beér a következő órára, ami például reggeli edzések esetében a gyakorlatban nem mindig kivitelezhető főleg, ha az iskola messzebb helyezkedik el az edzés helyszínétől.

Az Eduline ezeken kívül  több olyan megyeszékhelyen lévő általános iskoláról is tud, ahol a korábbi tanévtől eltérően a mindennapos testnevelés szigorítására hivatkozva egyáltalán nem engedik el a reggeli edzésekre a diákokat, ugyanis Maruzsa Zoltán levelében arra is kitér, hogy csak akkor mehet el heti két testnevelésről a diák, ha „a korábbi távozása vagy későbbi érkezése más tanóráról való hiányzást nem okoz.” Azonban érdemes megjegyezni, hogy az esetek többségében nemcsak testnevelés órákról van szó, hanem készségtárgyakról, sőt olyan közismereti órákról is, mint a matek vagy a magyar.

Miért kell reggel edzésre menni?


Itt felmerülhet egy kérdés, hogy miért nem iskola után jár a gyerek edzésre, miért kell reggel menni? Vannak olyan sportok, mint például az úszás vagy az öttusa, ahol bevett gyakorlat, hogy a tehetséges utánpótlássportoló diákok reggel és délután is járnak edzésre. A Hrportal készített Kós Hubert édesapjával egy interjút, amiből kiderült, hogy a Párizsban olimpiai bajnok úszó reggel az uszodában kezdett, utána ment iskolába, majd délután még visszament edzésre.

A csakfoci.hu beszámolója szerint Szoboszlai Zsolt pedig tavaly egy konferencián fejtette ki, hogy a magyar válogatott csapatkapitánya sem csak iskola után edzett.

"Nagyon jó tanuló volt. A suliban az ének és a technika órákat felülírtam, mi olyankor is edzettünk. Nagy köszönet az iskolának, hogy ezt megengedték nekünk" - mondta Szoboszlai Dominikról az édesapja.

Iskolája válogatja, hogyan értelmezik a jogszabályt

Egy vidéken élő szülő azt mondta az Eduline-nak, hogy versenysportoló fiának ebben a tanévben a három reggeli edzésből egyet sem engedélyeztek egy megyeszékhelyen lévő általános iskolában az új jogszabályra hivatkozva, pedig az előző félévben ebből nem volt gond. Igaz, a mostani edzések a magyar vagy a matek órával is ütköztek. A család hiába bizonygatta, hogy az elmúlt tanévhez hasonlóan most is pótolni fogják rendszeresen a tananyagot, de az igazgató mégsem adta meg nekik az engedélyt.

Egy másik megyeszékhelyen élő édesapa is hasonló helyzetről számolt be. Neki is jó tanuló a focista fia, aki a csapatával országos szinten is remek eredményeket ér el. Az apa elmondása szerint az előző tanévben még elég volt az egyesületi kikérő a reggeli edzésekre még a közismereti tárgyakból is, most viszont a mindennapos testnevelés szigorítására hivatkozva az iskola azt kérte, hogy az Oktatási Hivataltól kérjenek egyéni munkarendet.

Az apa be is adta, majd másnap telefonon keresték az OH-tól, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy kérje az egyéni munkarend visszavonását, majd utána írjon az igazgatónak, és kérelmezze a részleges felmentést magyarból, ugyanis hetente egyszer ezzel ütközik a reggeli edzés időpontja a két tesi mellett. Ugyanis a köznevelési törvény 55. paragrafusa szerint olyan esetekben, amikor a kötelező iskolai foglalkozások többségén meg tudna jelenni az érintett tanuló, de élethelyzete indokolttá teszi, hogy egyes tanórákról távol maradjon, az iskolaigazgató által biztosítható részleges felmentés révén engedélyezhető a tanuló távolmaradása.

Ez az eset azért jobb, mert így a diáknak csak az adott tárgyból kell osztályozó vizsgát tennie, míg a teljes egyéni munkarend esetén az összesből.

Az OH nem illetékes


Az ügyben megkerestük az Oktatási Hivatalt is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a kérdésben a hivatal nem illetékes. Ezután írtunk a Belügyminisztériumnak is, amint válaszolnak a kérdéseinkre cikkünket frissítjük.

Frissítés 09.11. 12.14

A BM megkeresésünkre azt a választ küldte, hogy

hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) értelmében a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében kell megszerveznie az iskoláknak. Ebből heti két órát versenyengedély birtokában kiválthat az a tanuló, aki a sportról szóló törvény szerinti igazolt sportolói jogviszonyban áll, abban az esetben, ha az edzés egy időben van a tanítási nap elején, vagy végén a testnevelésórával. A közismereti óráról hiányozni nem lehet sporttevékenység miatt. Erre azoknak van lehetősége, akik egyéni tanrenddel vesznek részt a köznevelésben.