Ellehetetlenítheti a délutáni sportolást a kormány új javaslata, szigorítanának a kötelező tesin

"A legtöbb esetben alig mozognak a gyerekek a tesiórán, egy strukturáltabb délutáni sportolás hatásosabb szerintem" – mondta lapunknak egy szülő miután megtudta, hogy a kormány új javaslatában még a sportoló diákoknak is kötelezővé tenné a heti ötszöri testnevelést. A kötelező testnevelés tovább növelné a diákok terheit, mégis szükségük lehet rá, mert a NETFIT-mérés szerint minden negyedik gyerek túlsúlyos vagy elhízott.

  • Tornyos Kata

A kormány olyan törvénymódosítást terjesztett be, ami megszüntetné a lehetőségét annak, hogy a heti öt testnevelésórából kettőt ki lehessen váltani versenyszerű sporttal vagy délutáni iskolai sportköri foglalkozásokkal. A Szülői Hang ezért petíciót indított, amelyben tiltakoznak a gyerekek és szülők "jogainak értelmetlen csorbítása ellen, és követelik a gyermek- és családellenes tervezet visszavonását."

"Hetente egy testnevelést tudnak kiváltani a lányaim, mert néptáncolnak, de emellett egyikük röplabdázik is, a másik lányom pedig másfajta tánc foglalkozáson is részt vesz" – mesélte lapunknak egy Pest megyei anyuka, aki szerint időben is nehéz lenne kivitelezniük az edzéseket a kormány új törvényjavaslatával. "Egy olyan városban, ahol nehezen megoldható a tömegközlekedés és az edzés nem közvetlenül az iskolánál van, a szülők többsége nem tudná megoldani, hogy a testnevelés óra idejében elvigyék a gyereküket a sportfoglalkozásra" – fejtette ki véleményét.

Ugyanis a törvényjavaslat szövege szerint "a jövőben kizárólag a versenysportolóknak a testnevelésórával azonos időszakra eső edzései mentesítenek a mindennapos testnevelésen való részvétel alól." A lapunknak nyilatkozó szülő lányain azt látja, hogy szívesebben űzik az általuk választott sportot. Szerinte az iskolai tesiórán sokszor alig mozognak a gyerekek, gyakran csak kidobósoznak. "Egy strukuráltabb hobbi sport hatásosabb mozgásilag" – mondta, majd hozzátette, hogy egyetért a tesiórával, de nem gondolja, hogy minden sportolást az iskola keretein belül kell megoldani.

A Szülői Hang szerint miközben a gyerekek túlterheltsége óriási és a heti 5 testnevelésóra feltételei sok iskolában nem adottak, sok család választja a sportegyesületi vagy délutáni iskolai sportfoglalkozásokat. Ezt nehezíti meg most a kormány azzal, hogy ilyen esetekben is kötelezi a gyerekeket a heti 5 testnevelésórán való részvételre. Szerintük a kormányzati szigorítás következtében félő, hogy kevesebben fogják választani a délutáni sportfoglalkozásokat és sportegyesületi edzéseket, vagy az ezeken résztvevőknek romlik a tanulmányi eredménye és a közérzete a túlterheltség következtében.

A Szülői Hang aggodalmait alátámasztja, hogy az Eduline szerkesztősége tud olyan esetekről, amikor egyesületben sportoló diákoknak délelőtt és délután is vannak edzéseik. A helyzetüket az iskola jelenleg úgy próbálja megkönnyíteni, hogy a tornaóra ideje alatt pótolhatják azt a tananyagot, amiről délelőtt lemaradtak. Ha számukra is kötelező lesz minden nap a testnevelés, akkor a lemaradásukat saját szabadidejükben, az iskola és edzés után, gyakran este kell behozniuk.

Ugyanakkor vannak iskolák, ahol kiskapukat szült a helyzet, és anélkül is ki lehet váltani a kötelező mozgást, hogy valóban sportolnának a gyerekek. Az egyik gimnáziumban például egy lepecsételt havi kondibérlettel lehet kérvényezni, hogy csak három tesire kelljen bemenniük a diákoknak. Annyi a kitétel, hogy havonta kell bemutatni az új bérletet, viszont azt már nem tudja ellenőrizni az iskola, hogy ténylegesen eljárnak-e a diákok az edzőterembe. Emiatt nem garantált, hogy valóban minden gyerek sportol hetente legalább ötször 45 percet, ami meg is látszódott a legfrissebb NETFIT-felmérésen.

Mennyire fittek a gyerekek?

A legrissebb adatok alapján átlagosan 7 százalékkal romlott a diákok állóképessége - derül ki a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) 2021-es és 2022-es tanévet összegző eredményeiből. Még kétségbeejtőbb adat, hogy a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) elemzése szerint minden negyedik gyerek túlsúlyos vagy elhízott.

A NETFIT-felmérés során 642 ezer 5-12. osztályos tanuló állóképességét mérték. Míg a fiúk esetében a 12. évfolyamra az egészségzónát elérők aránya 19,4 százalékponttal csökkent, addig a lányoknál majdnem a felére, ami azt jelenti, hogy a végzős lányok esetében csak minden harmadik tanuló éri el az egészséghez szükséges minimumszintet az állóképesség területén.

Mivel a pandémia alatt a NETFIT-méréseket felfüggesztették, a friss adatok arra mutatnak rá, hogy a 2018/19-es tanévhez képest a tanulók állóképessége látványosan romlott. A legtöbb túlsúlyos diák Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében él, ahol a tanulók 13,9 százakának magas a testtömegindexe, míg a legkevesebb elhízott diák Budapesten van. Nekik 6,3 százalékuk túlsúlyos.

Mióta kötelező a heti öt tesi?

2012-ben még csak az 1., 5. és 9. évfolyam tesizett a tanítási hét minden napján, ezután pedig felmenő rendszerben a többi osztályt is bevonták. A 2015/2016-os tanévben pedig már az általános és a középiskola összes évfolyamának heti öt testnevelésórája volt. Tornaterem viszont egyáltalán nincs minden intézményben. A kötelező testnevelés – amit akkor még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) vezetett be – kiváltott ellenérzéseket. Leginkább a megfelelő felszereltség hiánya miatt.

2015-ben arról írtunk, hogy a sportolásra alkalmas mintegy 8700 tornaterem és tornaszoba – az óvodákkal együtt – 8100 köznevelési intézmény, ezen belül durván 14 ezer feladatellátási hely között oszlik el, vagyis a tornateremhiány nyilvánvaló. Ekkor Rétvári Bence, az EMMI akkori parlamenti államtitkára azt mondta, hogy még hosszú évekbe telik, amíg sikerül kiváltani, felújítani a kor követelményeinek nem megfelelő, rossz állapotú épületeket, és megszüntetni az egyes településeken mutatkozó tornateremhiányt. Azóta is gyakran hallani rossz állapotú iskolákról, Tiszapüspökin például továbbra is omladozik a tornaterem, ezért alternatív megoldással tesiznek a diákok.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.