Sok a rossz állapotú és korszerűtlen iskolai tornaterem az országban, és a bővítések ellenére még évekig tornateremhiány lesz a mindennapos testnevelés kiterjesztése miatt – írta a Magyar Nemzet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Rétvári Bence a szocialista Bangóné Borbély Ildikónak írt válaszában közölte, hogy többször is készült már felmérés a köznevelési intézményekben található tornatermek, tornaszobák hiányáról, a meglévők állapotáról, amelyek ráirányítják a figyelmet a rossz állagú épületek számára és arányára, fűtésük, világításuk, felszereltségük korszerűtlenségére – írta a Magyar Nemzet.
Kiderült, hogy a sportolásra alkalmas mintegy 8700 tornaterem és tornaszoba – az óvodákkal együtt – 8100 köznevelési intézmény, ezen belül durván 14 ezer feladatellátási hely között oszlik el, vagyis a tornateremhiány nyilvánvaló.
- A meglévő intézmények állapota, felszereltsége igen eltérő, és indokolt az e téren mutatkozó minőségi különbségek felszámolása – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve: még hosszú évekbe telik, amíg sikerül kiváltani, felújítani a kor követelményeinek nem megfelelő, rossz állapotú épületeket, és megszüntetni az egyes településeken mutatkozó tornateremhiányt.
A mostani tanévben egyébként kilenc évfolyamot, összesen egymillió-százhetvenháromezer gyermeket érint a 2012-ben bevezetett mindennapos testnevelés, és a felmenő rendszerű bevezetés miatt minden tanévben egyre több gyereket kell kiszolgálni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
