Kiküldhetik a diákokat a tanteremből? Szabadon osztogathatják az intőket? Összegyűjtöttük, hogy milyen eszközeik vannak a tanároknak a fegyelmezéshez.
Korbácsütés, körmös, kukoricán térdepelés – korábban a testi fenyítés volt a válasz a rendbontók viselkedésére az iskolákban, azonban ma már nem fordulhatnak ilyen eszközökhöz a pedagógusok a fegyelmezés során. Alapvetően már kevésbé kézzelfogható, hogy milyen módszereik vannak.
A tanárok saját bevallásuk szerint elsősorban személyes beszélgetéssel, valamint gyors viszontválasszal fegyelmeznek. A tanítványaik ellenben úgy látják, hogy a tanáraik különösképpen szétültetéssel, a tanóráról való kiküldéssel, intőkkel, illetve feleltetéssel, dolgozatírással, elégtelen osztályzat beírásával fegyelmeznek – olvasható az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala oldalán.
| 2022-ben összesen 1028 panasz érkezett az Oktatási Jogok Biztosához |
|
Ebből 663 a közoktatás területéről, közel feleannyi pedig a felsőoktatásból. 510 esetben maguk a diákok nyújtották be észrevételeiket, közel 300 esetben a szülők éltek ezzel a lehetőséggel, 151 alkalommal pedig a pedagógusok keresték fel a biztost.
Érkezett panasz:
- megalázó bánásmódról,
- engedély nélkül készített hangfelvételről.
- Arra is volt példa, hogy a pedagógus a gyermeket társai előtt megalázta, debilnek, ösztönlénynek nevezte, sértegette a tanulót és családját, kizárta az osztályprogramból.
- Az óvodákban pedig gyakran jelezték, hogy a pedagógus lelki terrorban tartott egy vagy több gyermeket.
|
Diákként kiküldhetnek az óráról a tanárok?
Nem, ugyanis a fizikai agressziót, vagy a tanóráról való kiküldést világosan tiltja a közoktatási törvény. De a tanároknak védelmet kell biztosítaniuk a lelki erőszakkal szemben is. Ezek ma már alapvetésnek számítanak, de azt is érdemes figyelembe venni, hogy a diákok időnként megzavarják az órát, feleselnek, puskáznak, akár verekedésbe is keveredhetnek: a tanárok véleménye szerint a legáltalánosabb kihívás számukra az óra alatti beszélgetés, zajongás.
Emellett a gimnáziumokban tanító pedagógusok kétharmada, a szakiskolában dolgozó pedagógusok több mint nyolcvan százaléka tapasztalja azt, hogy feleselnek a diákok az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala régebbi felmérése alapján. Az ilyen konfliktusos helyzeteket pedig a tanároknak kell kezelniük. Milyen módszereik vannak erre?
Házirend: miért járhat intő?
Az iskolák a házirendben szabályozzák, hogy milyen fegyelmező intézkedéseket alkalmazhatnak a tanárok. A felmérés alapján a pedagógusok véleményük szerint a felkínált lehetőségek közül leggyakrabban a verbális fegyelmezési eszközzel élnek, vagyis "elbeszélgetnek" az óra után tanítványaikkal, ha azok megzavarják az órájukat, ellenszegülnek, illetve akkor is, ha a szünetben verekedésen kapják őket.
A legkézzelfoghatóbb fegyelmezési módszer az intő:
- szaktanári figyelmeztetés, intő, megrovás (a szaktanár adhatja),
- osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, megrovás (az osztályfőnök adhatja),
- igazgató figyelmeztetés, intő, megrovás (az igazgató adhatja),
- nevelőtestületi figyelmeztetés, intő, megrovás (a nevelőtestület adhatja).
A házirend intézményenként eltérő lehet, az egyik Pest megyei gimnáziumban például sorozatos felszereléshiányért, az ülésrend megsértéséért, vagy a tanórán nem engedélyezett eszközök használatáért szaktanári figyelmeztetés jár. Az egyenruha vagy egyes elemeinek hiányáért, késésért, igazolatlan órákért pedig már osztályfőnöki intőre lehet számítani. Ugyanakkor arra felhívják a figyelmet, hogy szaktanári jegyet nem lehet fegyelmi eszközként használni. A fegyelmező intézkedésről a szülőket is értesítik, az intőket az ellenőrzőben, illetve az elektronikus naplóban kell rögzíteniük a pedagógusoknak.
Illetve vannak súlyosan elítélendő vagy jogellenes tanulói magatartások, mint a lopás, az alkoholfogyasztás, vagy mások egészségének veszélyeztetése, amelyek fegyelmi eljárás indítását vonhatják maguk után. Ilyenkor az ügy tisztázására a rendőrség segítségét kérheti az iskolavezetés.
