Az általános iskolákban 20, a középiskolákban és az állami egyetemeken 18 fok lehet - ezt a szabályozást rendelte el 2022-ben a kormány a spórolás érdekében. Utánajártunk, idén tervezik-e hasonló szabályozások bevezetését.
A két évig tartó koronavírus-járvány után tavaly télen a "rezsipánik" nehezítette a diákok és az egyetemi hallgatók tanulmányait, miután a kormány részlegesen eltörölte a rezsicsökkentést és az új szabályozás értelmében a háztartások elektromos áramból mindössze 210 kWh/hó, földgázból pedig 144 köbméternyi mennyiséget kaphattak rezsicsökkentett áron, a többit már teljes áron kellett kifizetnie mindenkinek.
A Berettyóújfaluban és térségében működő Igazgyöngy Alapítvány tanodája novemberben a korábbi 15 ezer forintos összeg helyett több mint egymillió forintról kapott számlát, de számos magániskolában is küszködtek a fennmaradással, sőt, az energiaválság miatt a tanév rendjén is módosítani kellett; elmaradt az őszi szünet, helyette pedig szokatlanul hosszú volt a téli, hogy a hideg időszakban ne kelljen fűteni az iskolák és egyetemek épületeit.
Úgy tűnik azonban, hogy mindez már a múlté. Ahogy azt már korábban megírtuk, az idei télre nem készülnek különleges intézkedésekkel sem az állami, sem pedig az alapítványi kézben lévő magyar egyetemek, a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint pedig a közoktatásban sem kell számítani különleges intézkedésekre.
"Tájékoztatjuk, hogy a 2023. évben energia-korlátozó intézkedések elrendelését a tárca nem tervezi"
- válaszolták a megkeresésünkre, amelyben arról érdeklődtünk, hogy idén is csak 20 és 18 fok lehet-e az állami intézményekben.
A tanév rendjének utólagos módosítása helyett pedig a 2023/24-es tanévben már alapból hosszabb évközi szüneteket kaptak az iskolák. A téli szünet a közoktatásban tanulók számára 2023. december 22-én kezdődik és 2024. január 7-én ér véget, míg a szakképzésben tanulóknak 2023. december 20-tól (szerdától) 2024. január 2-ig (keddig) fog tartani.
