Az RMDSZ a pozitívumok közé sorolta, hogy a minisztériumnak külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat abban, hogy elsajátítsák a román nyelvet és a kisebbségi oktatás megszervezése nem lehetőség, hanem kötelezettség lett ott, ahol erre igény van.
Kihirdette Klaus Iohannis román államfő kedden az általa kezdeményezett Művelt Románia oktatási országprojekt által előirányzott új közoktatási és felsőoktatási törvényt. A kerettörvények aláírására rendezett eseményen mondott beszédében úgy értékelte, hogy ezzel az oktatási szakértők százai, tanárok, szülők és diákok képviselői, vállalkozók és nemzetközi szervezetek képviselői által előkészített oktatási reformcsomag törvényerőre lépett.
Szerinte a kétkamarás román parlament szenátusa által május 22-én elfogadott oktatási törvények a tanügyi rendszer hiányosságainak felszámolását, a minőségi oktatás „bátorítását” szolgálják, támogatást és megbecsülést hoznak a tanároknak, illetve elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben beruházásokat az iskoláknak. Emellett előírják az iskolai erőszak és a korai iskolaelhagyás visszaszorítását célzó, a hátrányos helyzetű diákok étkeztetését szolgáló, a sportot népszerűsítő programok indítását írják elő – fejtette ki.
Ám az utóbbi időben nagy port kavart a romániai pedagógusok sztrájkja, amely egyébként éppen aznap kezdődött, amikor a szenátus jóváhagyta az államfő által méltatott jogszabályokat. A munkabeszüntetés végül három hétig tartott, a pedagógusok a követeléseik jó részét, így jelentős béremelést is el tudtak érni.
Felvételi, hittanérettségi, kisebbségi oktatás
A jogszabálycsomag egyebek mellett választható érettségi tantárggyá teszi a vallást a középiskolák humán szakos osztályai számára, lehetővé teszi, hogy a keresettebb gimnáziumok felvételi vizsgát szervezzenek a meghirdetett helyek felére, a többit a nyolcadik osztályos záróvizsgán, az úgynevezett országos képességfelmérőn szerzett osztályzat alapján osztja ki egy számítógépes rendszer. A felsőfokú oktatást szabályozó tervezet szerint a rektorok mandátuma ötéves lesz, és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani őket, a – sok közéleti szereplő esetében plágiumbotrányok témájává vált – doktori disszertációk nyilvánosak lesznek, a doktori címekről pedig nem lehet egyoldalúan lemondani.
Az oktatási törvények elfogadását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is a tavaszi parlamenti ülésszak legfőbb célkitűzésének minősítette, szerintük kisebbségi szempontból előrelépés a mostani reform.
Az RMDSZ a pozitívumok közé sorolta, hogy a minisztériumnak külön országos program beindításával kell majd segítenie a kisebbségi diákokat abban, hogy elsajátítsák a román nyelvet,
hogy a törvény többletforrásokat biztosít a létszámhiányos kisebbségi iskolák számára, így a 300-nál kisebb diáklétszám esetén is biztosítják a szórványiskolák működéséhez szükséges teljes forrást, és a törvény szerint a kisebbségi oktatás megszervezése nem lehetőség, hanem kötelezettség ott, ahol erre igény van.
Mint arról két hete írtunk, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Jobboldal Ereje alkotmányossági óvásait, amelyek szerint a jogszabályok sértik az oktatáshoz való jogot és a jogegyenlőség elvét az alkotmánybíróság elutasította. Az USR néhány képviselője a reformcsomag kihirdetése napján molinókat feszített ki az elnöki hivatal bejáratánál, amelyek szerint „a Művelt Románia kudarca, hogy 50 ezer végzős nem iratkozott be az érettségire”, „Nagy néma, ma kihirdeti a nagy semmit”, illetve „a Művelt Románia egy újabb korosztály feláldozását jelenti”.
(Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)