Azt szakszervezeti részről eddig is emlegették, hogy a kormány az új jogállás részleteivel szembement saját uniós vállalásaival, most úgy tűnik, ez könnyen alááshatja a béremelést is.
Ahogyan arról az Eduline-on folyamatosan beszámolunk, a pedagógusok jogállását megváltoztató státusztörvény elég nagy port kavart az elmúlt időszakban. Rengetegen tiltakoztak például az ellen, hogy a tervezet növeli a napi maximális munkaidőt, döntéseket vesz el a tantestületektől és korlátozza a tanárok szólásszabadságát is. A kormány szerint ugyanakkor egy, „a valós teljesítményt a középpontba állító hivatásrendi szabályozás” készül, mely a pedagógusok bérének emelésével együtt „jelentősen fogja emelni a köznevelés minőségét”.
A szakszervezetek szerint nem véletlen, hogy együtt említik a kettőt, ugyanis össze akarják kötni ezeket. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke úgy látja: „az elbocsátott vagy elmenekült pedagógusok” bérével felszabadult forrásokból fedeznék a maradók béremeléseit. Bár most úgy néz ki, az új, „köznevelési foglalkoztatotti jogviszony” eredetileg júniusra tervezett bevezetését elhalaszthatják, elképzelhető, hogy a kettő részben kizárja egymást.
A kormány ugyanis EU-s forrásból szeretné a béremelés egy részét finanszírozni, ám a Qubit.hu cikke azt írja: brüsszeli forrásuk szerint a törvénnyel akkora a baj, hogy
„adott esetben ez azt is jelentheti, hogy a tanárbéremelés uniós részének folyósítása emiatt veszélybe kerülhet”.
A lap szerint ugyanis az Európai Bizottság feltételeivel, amiket a béremelésre szánt pénz utalásához szabtak, a tervezet szembemegy.
Nem ezt vállalták
Arról egyébként szakszervezeti részről is beszéltek már többször, hogy a kormány uniós vállalásainak ellentmondanak az új jogállás részletei. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja korábban lapunknak azt nyilatkozta, az ide vonatkozó uniós programban a kormány például azt vállalta, hogy vonzóvá teszi a pedagógusszakmát, nem vesz el szerzett jogokat és az autonómiát sem csökkenti. Az EFOP Plusz nevű programcsomagban szó szerint a következő szerepel: „A Kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor.”
Az érdekvédők szerint szinte mindet sérti a tervezet tartalma.
Ám eddig ez csak olyan kontextusban hangzott el, hogy így megpróbálnának a szakszervezetek nyomást gyakorolni a kormányra, hogy módosítson a törvénytervezeten, arról eddig nem volt szó, hogy emiatt a bérrendezés uniós része is veszélybe kerülne. Márpedig a kezdeti tanári béremelések költségének 80 százalékát az EU állná, így annak kiesésével a bérrendezés alapjaiban kérdőjeleződne meg. A kormány közlése alapján uniós pénzek nélkül a belengetett 21 helyett mindössze 10 százalékos emeléssel számolhatnának a pedagógusok. Márpedig a csütörtöki szakszervezeti egyeztetésen az derült ki, a kormány kitart az új jogállás bevezetése mellett.
A Qubit felidézi: EFOP Plusz szerint a tanárok átlagbére 2025-re elérné a felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát és legalább 2030 végéig ez meg is maradna. A pályakezdők éves béremelése pedig 2023-tól legalább 2030 végéig minimum a pedagógusok átlagos éves béremelésével megegyező lenne. A béremelésről szóló jogszabálynak elvileg március végéig kellett volna életbe lépnie, de Nagy Erzsébet elmondása alapján Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár erről azt mondta, a dátum ügyében az EU rugalmas volt.
A Qubit forrásai szerint a jogszabály késlekedésének önmagában nem kellene fennakadást okoznia a pénzek lehívásában, de az őket is aggasztja, hogy sem önálló törvényben, sem a költségvetési törvény módosításában nem látják nyomát a tanári béremeléseknek. A lap egy másik forrása szerint a kormányon belül is volt feszültség a törvénytervezet körül, mert akadt olyan kormányzati képviselő, aki szólt, hogy „nem ezt ígértük az Európai Bizottságnak, és baj lesz így ebből a törvényből. De őt a cikk szerint „lehurrogták, hogy ezzel a mentalitással nem lesz sokáig kormánytag".
(Kiemelt képünk illusztráció az egyik korábbi pedagógus-tüntetésről, fotó: Veres Viktor.)
