Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a felvételi eredmények után beszélt arról, milyen következményei lesznek annak, hogy nagyon kevés egyetemista kezd idén pedagógusképzésen.
"A fiatalok egész egyszerűen beárazták ezt a szakmát" – magyarázta az alelnök az okokat RTL Klub Reggeli című adásában. Szerinte azért a fizetésért, amiért pályakezdőként el tudnának helyezkedni, nem éri meg elvégezni az ötéves képzést.
A ponthatárhúzás után megírtuk, hogy alig 6400 új hallgatóval indulhatnak el ősszel a pedagógusképzések. Miközben a pedagógushiány jelentős: a "tanár" szóra keresve 2787 találatot dob ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu, de tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, jelenleg 1301 szabad állás van.
A szakszervezet alelnöke szerint, ha minden most felvett elvégzi az egyetemet, még az sem pótolja az öt év múlva nyugdíjba vonuló tanárokat, akiknek a száma el fogja érni a 7900 főt.
A PSZ alelnöke szerint első lépésben a megoldás csakis egy 45 százalékos béremelés lehet. A kormány és a szakszervezetek (PSZ és PDSZ) között tavaly október óta zajlanak a sztrájktárgyalások, eddig sikertelenül - a következő tárgyalás augusztusban lesz.
Gosztonyi Gábor elmondta, a Pedagógusok Szakszervezete elvárná a kormánytól, hogy egy pályakezdő tanár legalább annyit keressen, mint egy pályakezdő tiszt – ezért nyílt levelet írtak a kormánynak június 17-én.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
