Több mint 13 ezren csatlakoztak ahhoz a zárt Facebook-csoporthoz, amelyet a Szülői Hang nevű közösség hozott létre azért, hogy segítse azokat a szülőket, akik január első két hetében az Oktatási Hivatal honlapján kérelmezhették, hogy nagycsoportos gyermekük még egy évig óvodás maradhasson. A Facebook-csoport tagjai - akik az elmúlt hónapokban tanácsokkal, tapasztalatokkal próbálták segíteni egymást - zömmel jó hírekről, vagyis pozitív elbírálásról számoltak be a múlt héten, néhányan azonban nem kapták meg az engedélyt.

A statisztikák is hasonló arányokról árulkodnak: az Oktatási Hivatalhoz idén 16 442 kérelem érkezett be, amelyből 11 667-et már el is bíráltak: 97 százalékukat elfogadták, 1 százalékban elutasították azokat, és 2 százalék volt azoknak a kérelmeknek az aránya, amelyek esetében „egyéb” (például a határidő lejárta miatt visszautasító) döntést hoztak. Tavaly is hasonló volt a helyzet: a kérelmek 89 százalékát fogadták el, és mindössze 22 esetben fordultak bírósághoz a szülők azért, mert az OH nem adott engedélyt arra, hogy a gyerekük még egy évet az óvodában tölthessen.

Csípőből senkit nem utasítottak el

A Szülői Hanghoz érkező visszajelzések alapján az Oktatási Hivatal automatikusan egyetlen kérelmet sem utasított el. Akiknek nem adták meg azonnal az engedélyt a plusz egy óvodai évre, azokat a pedagógiai szakszolgálathoz küldték – az érintett szülők bevonásával készült felmérésük szerint erre a gyerekek harmadánál került sor. 

Ahogy a statisztikákból kiderül, az esetek túlnyomó többségében a szakszolgálat szakemberei a szülőknek adtak igazat, vagyis javasolták a plusz egy óvodai évet – de előfordult olyan is, hogy a szakszolgálat és a szülő a vizsgálat végén egyetértett abban, hogy a gyerek mégis jobban járna a szeptemberi iskolakezdéssel. Volt viszont olyan eset is, hogy a szakszolgálat a szülővel ellentétben – aki érzelmi, szociális éretlenségre hivatkozott – iskolakezdést javasolt.

A Szülői Hang Közösség szerint így is több ezer óvodás kerül majd éretlenül iskolába, ugyanis sok család – többek között az információhiány, a hatósági eljárás elrettentő ereje miatt – el sem jutott odáig, hogy a kérvényt beadja. Ahogy fogalmaznak: „az új rendszer elsősorban nem az eljárás kimeneténél, hanem a bemenetnél szelektál”.

Nem csak sajátos nevelési igényű gyerekek kapják meg az engedélyt

Visszatérő szülői aggodalom, hogy az Oktatási Hivatal csak a sajátos nevelési igényű óvodásoknak adja majd meg az engedélyt a plusz egy óvodai évre – a Szülői Hang szerint a szülők körében ugyanis téves információk terjedtek el. A félreértést alighanem az okozza, hogy a szakszolgálatok – ha nem az Oktatási Hivatalhoz benyújtott kérelem miatt végzik a vizsgálatot – valóban csak sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekeknek adhatnak szakértői véleményt az iskolaéretlenségről. Az Eduline-hoz eljutott szülői visszajelzések alapján egyértelmű, hogy nem feltétlenül kellett SNI/BTMN státusz az engedélyhez.

Persze ettől függetlenül érdemes megalapozott indokokkal alátámasztani a kérelmet. „A logopédiai fejlesztéstől kezdve az iskolaérettségi fejlesztésen át egészen a beszédértésről készült vizsgálatok papírjaiig mindent érdemes leadni. Azt tapasztalom, hogy ezeket is elolvassák és figyelembe veszik a döntéskor” – mondta korábban az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezetének Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke. Nem számít erős indoknak ugyanakkor, ha a szülő azért nem szeretné még a gyermekét iskolába engedni, mert a következő évben lesz egy jó tanító a kiválasztott iskolában. „Sokszor az is előfordul, hogy a szülők a gyerek barátaira hivatkoznak, akik még óvodások, így az egyéves halasztással együtt kezdhetnék majd az iskolát. Ezeket az indokokat persze az Oktatási Hivatalnál abszolút figyelmen kívül hagyják” – mondta.

Hatalmas hátránnyal indul, aki túl korán kezdi az iskolát

A kérelem beadása előtt – szól a tanács azoknak a szülőknek, akik jövőre futnak neki az eljárásnak – mindenesetre valóban átgondolni, az óvodapedagógusokkal és más fejlesztő szakemberekkel átbeszélni, vajon érett-e az iskolakezdésre a gyermekük.  Verba Attiláné szerint az a diák ugyanis, aki nem rendelkezik azokkal a szociális, értelmi, kommunikációs és testi képességekkel, amelyek szükségesek az első osztály megkezdéséhez, eleve hatalmas hátránnyal indul, ami idővel tovább nőhet. Ha már az általános iskolai tanulmányai elején sem tudja felvenni a ritmust, akkor lemarad, és ez kudarcélmények sorozatát okozza. Ennek pedig további következménye lehet, hogy nem szeret majd iskolába járni, de akár az osztálytársai is elfordulhatnak tőle, mivel nem tud úgy haladni, ahogy ők.