Az iskolahalasztási kérelmek 97 százalékát fogadta el eddig az Oktatási Hivatal

A dokumentumok elbírálása folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelem esetében hoztak döntést.

  • Eduline

Összesen 16 442 kérelem érkezett be az Oktatási Hivatalhoz (OH) a január 15-i határidőig a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztásának ügyében – tudta meg az OH-tól a Népszava. Mint írták, a kérelmek elbírálása folyamatos, február elsejéig 11 667 kérelem esetében hoztak döntést. A már lezárult ügyek 97 százalékában helyt adtak a kérelmeknek, 1 százalékban elutasították azokat, és 2 százalék volt azoknak a kérelmeknek az aránya, ahol „egyéb” (például határidő után benyújtott kérelmek esetén visszautasító) döntést hoztak.

Tavaly közel 11 ezer kérelem érkezett az Oktatási Hivatalhoz, ezeknek a 89 százalékát (9775-öt) el is fogadták. Mindössze 22 esetben fordultak bírósághoz a szülők azért, mert az OH nem adott engedélyt arra, hogy a gyerekük még egy évet az óvodában tölthessen. Ez azonban nem azt jelenti, hogy idén növekedett az iskolahalasztást kérelmezők száma - jegyezte meg a Népszava.

Ugyanis 2019 végéig – amíg még nem léptek hatályba a törvénymódosítások – a szülők a pedagógiai szakszolgálatoknál is kérhettek vizsgálatot és szakvéleményt. A 2020-as évre mintegy 12 ezren így szereztek igazolást, de most már ezt sem tehetik meg. Vagyis tavaly legalább 22 ezren mentesülhettek a kötelező beiskolázás alól, ami már akkor is mintegy 10 ezerrel kevesebb gyereket jelentett, mint a korábbi években. A számuk most még tovább csökkent.

A hatéves kortól kötelező iskolakezdés, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok szabályain még 2019-ben változtatott a kormány, a módosítások pedig 2020 január elsején léptek életbe. A törvénymódosítás elvette a szülőktől és óvodáktól a jogot, hogy maguk döntsenek arról, még egy évet az óvodában tartják a hatéveseket. Ezt a jogkört a gyerekeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta meg, amely – egyes esetekben a pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján – dönt a szülői kérvényekről.

Az új rendszerben a szülőknek nagyon korán és véglegesen kell dönteniük gyermekük iskolaérettségéről. A határidő lejártával sem kérvényezni, sem módosítani nem lehet. "Ha valaki éretlenül megy iskolába – tehát nem rendelkezik azokkal a szociális, értelmi, kommunikációs és testi képességekkel, amelyek szükségesek az első osztály megkezdéséhez –, akkor már eleve hatalmas hátránnyal indul, ami idővel tovább nőhet" - mondta az Eduline-nak Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezetének Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.