Hogy ment az idei középiskolai felvételi? Újabb iskolai eredmények

A napokban mindenki megkapja - vagy már meg is kapta - a központi felvételi eredményeit, aki január 23-án vagy január 28-án (az első pótnapon) írta a vizsgákat. Az iskolák is sorra teszik közzé az átlagokat. Most ismét ezeknek néztünk utána.

  • Eduline

Korábban már összeszedtünk néhány iskolát, ahol közzétették az idei középiskolai felvételik eredményeit, de azóta újabb intézményekkel bővült a lista.

A Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnáziumban 132 hatodikos és 51 nyolcadikos írt középiskolai felvételit. A hatodikosok magyarból átlagosan 34,6 pontot, matematikából 35 pontot szereztek, a nyolcadikosoknak magyarból átlagosan 34,8 pontjuk, matekból pedig 37,37 pontjuk lett.

A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégiumban 132 tanuló írta meg a hatodikos felvételit, magyarból átlagosan 32 pontos, matekból átlagosan 27 pontos eredménnyel. A nyolcadikosok közül 146-an felvételiztek itt, magyarból átlagosan 31,5, matekból pedig 32 ponttal.

A Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban magyarból átlagosan 34 pontot szereztek a hatodikosok és 28 pontot a nyolcadikosok, míg matekból a hatodikosok és a nyolcadikosok átlageredménye is 28-28 pont lett.

Mennyi az átlag?

Az elmúlt 10 év adatai alapján voltak jobb és rosszabb évek is. Míg például 2010-ben magyarból 35,5, matekból pedig 16,5 volt az átlagpontszám, addig tavaly a magyarfeladatsorra átlagban 26,8 a matekra pedig 22,7 pontot kaptak a  nyolcadikos felvételizők. Összességében a pontszámok mind a két feladatsort figyelembe véve kiegyensúlyozottnak mondhatóak, ugyanis az utóbbi négy évben átlagosan mindig 50 pont (tavaly és 2019-ben 49,5; 2018-ban 51,2; 2017-ben pedig 51,7) körül alakult a végleges pontszám.

A pótnapok mindig gyengébbek, legalábbis a statisztikák szerint. Tavaly alig 300-an vizsgáztak a pótvizsgán, az eredményeik azonban magyarból és matekból is gyengébbek lettek, mint az első napon vizsgázóké. Míg az első vizsganapon 26,8 volt a magyar, 22,7 volt a matek átlagpontszáma, addig a pótnapon 22,1 volt a magyar és 18,5 volt a matematika átlagpontszáma. Idén a hagyományos egy pót időpont mellett, egy második időpontban is vizsgázhatnak majd azok, akik az első vizsganapon nem tudták megírni a felvételit.

A 9. évfolyamra, a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok január 23-án írták meg a központi középfokú felvételi vizsgát. Az írásbeli felvételin a diákoknak magyar nyelvből és matematikából kellett kitölteniük egy-egy tesztet. Összesen 100 pontot lehetett szerezni – 50-50 pontot tárgyanként.

Az első pótfelvételit január 28-án tartották, a második pótnap pedig most pénteken, február 5-én lesz. Arról, hogy a második pótnapra milyen szabályok vonatkoznak, itt írtunk korábban. Ahogy azt a korábbiakban már megszokhattátok, most is érdemes lesz velünk tartani, mivel a vizsgák után közzétesszük a feladatsorokat és megoldásokat.

A középiskolai felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?