Így sikerültek a középiskolai felvételik - több iskola már közzétette az átlegeredményeket

Bár a központi középiskolai felvételi vizsga országos eredményeire még várni kell, néhány intézmény oldalán már megjelentek az idei átlageredmények. Mutatjuk őket.

  • Tóth Alexandra

Január 23-án írták meg a központi középfokú felvételi vizsgát a 9. évfolyamra, a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok. Az írásbeli felvételin a diákoknak magyar nyelvből és matematikából kellett kitölteniük egy-egy tesztet. Összesen 100 pontot lehetett szerezni – 50-50 pontot tárgyanként.

Az első pótfelvételit január 28-án tartották, a második pótnap pedig február 5-én lesz. Bár az országos eredményekre még egy kicsit várni kell, de van néhány iskola, ahol már közzétették az átlageredményeket.

Ahogy azt korábban már megírtuk az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) 200 hatodikos és 364 nyolcadikos vizsgázó írt felvételit idén. A hatodikosok átlageredménye magyarból 33 pont, matekból 30,4 pont lett. A nyolcadikosok átlagosan 29 pontot szereztek magyarból, 31,5 pontot pedig matekból.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskolában a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők átlagosan 36,2 pontot gyűjtöttek a magyar vizsgán, 31,8 pontot pedig a matekon.. A 6+1 évfolyamra jelentkezők átlageredménye magyarból 32,2 pont, matekból 31,8 pont lett. Az előbbiek mindkét tárgyból rontottak - magyarból 0,2 pontot, matekból 3,3 pontot, míg az utóbbiak mindkét tárgyból javítottak - magyarból 2,1, matekból 10,6 pontot - a tavalyi eredményekhez képest.

A Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 142 diák írt írásbeli felvételit. A tanulóknak magyar nyelvből átlagosan 34,14 pontot, míg matematikából 32,82 pontot sikerült elérniük - ezek már az első pótnapon írók eredményeit is tartalmazó átlagok.

Az Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban a hatodikos vizsgázók magyarból átlagosan 36,52 pontot, míg matematikából 36,22 pontot szereztek. A nyolcadikosoknál az átlageredmény magyarból 33 pont, matekból pedig 36 pont lett.

Az Óbudai Árpád Gimnáziumban a hatodikosok átlagosan 31,9 pontot értek el magyarból, és 31,1 pontot szereztek matematikából. A nyolcadikosok átlageredménye magyarból 30,4 pont, matematikából 33,2 pont.

Milyen volt a tavalyi átlageredmény?

Tavaly országos szinten 100 pontból átlagosan 49,5 pontot gyűjtöttek azok a nyolcadikos általános iskolások, akik megírták a felvételit. A 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők átlagosan 49 pontot, a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők pedig 65,1 pontot értek el.

A nyolcadikosok magyarból a maximális 50 pontból átlagosan 26,1 pontot, matekból 22,7 pontot szereztek. A hatodikosoknak magyar nyelvből átlagosan 29,1 pontot, matekból 19,9 pontot sikerült összegyűjteniük. Míg a nyolcosztályos gimnázimba készülők a magyarteszten átlagosan 32,7 pontot, a matematikai feladatsoron pedig 32,4 pontot szereztek.

A 2021-es középiskolai felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu