Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Bár a központi középiskolai felvételi vizsga országos eredményeire még várni kell, néhány intézmény oldalán már megjelentek az idei átlageredmények. Mutatjuk őket.
Január 23-án írták meg a központi középfokú felvételi vizsgát a 9. évfolyamra, a 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba, valamint az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező diákok. Az írásbeli felvételin a diákoknak magyar nyelvből és matematikából kellett kitölteniük egy-egy tesztet. Összesen 100 pontot lehetett szerezni – 50-50 pontot tárgyanként.
Az első pótfelvételit január 28-án tartották, a második pótnap pedig február 5-én lesz. Bár az országos eredményekre még egy kicsit várni kell, de van néhány iskola, ahol már közzétették az átlageredményeket.
Ahogy azt korábban már megírtuk az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) 200 hatodikos és 364 nyolcadikos vizsgázó írt felvételit idén. A hatodikosok átlageredménye magyarból 33 pont, matekból 30,4 pont lett. A nyolcadikosok átlagosan 29 pontot szereztek magyarból, 31,5 pontot pedig matekból.
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskolában a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők átlagosan 36,2 pontot gyűjtöttek a magyar vizsgán, 31,8 pontot pedig a matekon.. A 6+1 évfolyamra jelentkezők átlageredménye magyarból 32,2 pont, matekból 31,8 pont lett. Az előbbiek mindkét tárgyból rontottak - magyarból 0,2 pontot, matekból 3,3 pontot, míg az utóbbiak mindkét tárgyból javítottak - magyarból 2,1, matekból 10,6 pontot - a tavalyi eredményekhez képest.
A Budapest I. Kerületi Toldy Ferenc Gimnáziumban idén 142 diák írt írásbeli felvételit. A tanulóknak magyar nyelvből átlagosan 34,14 pontot, míg matematikából 32,82 pontot sikerült elérniük - ezek már az első pótnapon írók eredményeit is tartalmazó átlagok.
Az Debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban a hatodikos vizsgázók magyarból átlagosan 36,52 pontot, míg matematikából 36,22 pontot szereztek. A nyolcadikosoknál az átlageredmény magyarból 33 pont, matekból pedig 36 pont lett.
Az Óbudai Árpád Gimnáziumban a hatodikosok átlagosan 31,9 pontot értek el magyarból, és 31,1 pontot szereztek matematikából. A nyolcadikosok átlageredménye magyarból 30,4 pont, matematikából 33,2 pont.
Milyen volt a tavalyi átlageredmény?
Tavaly országos szinten 100 pontból átlagosan 49,5 pontot gyűjtöttek azok a nyolcadikos általános iskolások, akik megírták a felvételit. A 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők átlagosan 49 pontot, a 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők pedig 65,1 pontot értek el.
A nyolcadikosok magyarból a maximális 50 pontból átlagosan 26,1 pontot, matekból 22,7 pontot szereztek. A hatodikosoknak magyar nyelvből átlagosan 29,1 pontot, matekból 19,9 pontot sikerült összegyűjteniük. Míg a nyolcosztályos gimnázimba készülők a magyarteszten átlagosan 32,7 pontot, a matematikai feladatsoron pedig 32,4 pontot szereztek.
A 2021-es középiskolai felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.