Vannak olyan iskolák, ahol hamarabb kezdődik a téli szünet

Több helyen a tanítás nélküli munkanapokat helyezték át.

  • Eduline

Bár a kormány az érdekvédelmi szervezetek kérése és a járványhelyzet ellenére sem rendelt el előrehozott téli szünetet az iskolákban, vannak olyan intézmények, ahol a diákoknak mégis hamarabb kezdődhet a szünet – értesült a Népszava. Egy fővárosi, tankerületi általános iskolában például szerda lesz az utolsó tanítási nap péntek helyett, de több budapesti és vidéki iskolában is hasonlóan döntöttek.

A lap megkeresésére a Közép-Budai Tankerületi Központ azt írta: náluk négy intézmény módosította munkatervét, azaz tanítás nélküli munkanapokat helyeztek át februárról decemberre. Így ezeket a napokat nem is kell pótolni, hiszen a tanítási napok, a tanítás nélküli munkanapok, és a tanítási szünetekbe tartozó napok száma nem változik.

Erre a tanév rendjéről szóló rendelet ad lehetőséget - mondta el Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja, aki maga is tud olyan iskolákról, ahol éltek a lehetőséggel. A PDSZ egyébként eredetileg azt szerette volna, hogy a kormány már december 7-től téli szünetet rendeljen el, a kieső napokat – nagyjából két hetet – pedig nyáron, június 16-tól 30-áig lehetett volna pótolni.

A kormány ezt nem tartotta szükségesnek, így az iskolákban is maradnak az eddigi intézkedések egészen január 11-ig. Vagyis a középiskolákban 8. osztály fölött, illetve a felsőoktatásban - néhány kivételes helyzettől eltekintve - digitális oktatás van. Az általános iskolákban és a kisebbeknél pedig továbbra is rendes oktatás folyik, itt ahogy eddig sem, ezután sem álltak át távoktatásra.

Igaz, hogy a kormány nem hozott új intézkedéseket, ennek ellenére egyes iskolákban saját hatáskörben szigorítottak a szabályokon. Vannak olyan intézmények, ahol a téli szünet előtti utolsó napokban a diákoknak is előírták a kötelező maszkhanszálatot a tanórák alatt is. Nagy Erzsébet szerint az iskolák maguk dönthetnek a járványügyi protokoll szigorításáról, de a tanárok is kérhetik diákjaikat a szabályok fokozottabb betartására.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.