Az általános iskolások szüleit és tanárait is megosztotta a bejelentés, miszerint szerdától online oktatásra állnak át a középiskolák és az egyetemek, a 14 év alatti diákoknak viszont továbbra is be kell járniuk az órákra. Egyesek örülnek neki, hogy ebben a korosztályban marad a tantermi oktatás, mások viszont annyira féltik a gyermeküket, hogy suliba sem merik engedni őket.
"Megmondom őszintén, én nem örülnék neki, ha a fiamnak online órái lennének, mert azt nem igazán tudnám összeegyeztetni a munkámmal. De azért sem lenne jó a távoktatás, mert épp most tanulják a suliban az alapokat, ami szerintem a legfontosabb egy diák számára, én viszont ezeket nem tudnám neki úgy átadni, mint egy tanár" - mondta az Eduline-nak egy szabolcsi anyuka, akinek idén kezdte az első osztályt a kisfia. Azt is hozzátette: szerinte egy felsős már könnyebben tud otthonról tanulni, ezért ötödik osztálytól felfelé működhetne a dolog, de az alsósoknál semmiképpen nem lenne ésszerű, csak hátrányuk származna belőle.
Úgy be merném vállalni az online órát, ha a munkahelyem támogatna benne, de mivel ez lehetetlen, így esélytelen. Szeretem a gyerekem, féltem én is, de lehetetlenség lenne máshogy megoldani
- mondta.
Egy másik szülőnek is hasonló a véleménye. Ő is jobbnak látja, hogy a kisebbeknek be kell járniuk az iskolába, még így is, hogy bárhol, bármikor találhatnak covidos esetet, ami miatt át kell állni online oktatásra.
Szerintem előbb fognak kidőlni a tanárok, mint a gyerekek, de nem tudok olyanról, hogy valaki ne engedné iskolába a gyerekét
- tette hozzá. Néhány napja viszont épp arról írtunk, hogy egyre több olyan szülő van, aki félelemből kiveszi a gyermekét az iskolából. De nemcsak a szülők, a tanárok is félnek. "A lázmérésen kívül (ami ugye nem jelent semmit) semmi konkrét intézkedés nincs (maszk, fertőtlenítő), amivel védenének minket. A bejelentett tesztelésről ma még semmi konkrétumot nem tudni, ráadásul ez a gyorsteszt nem megbízható" - mondta lapunknak egy vidéki nagyváros általános iskolai tanára.
Mit gondolnak a diákok?
Szerdán indítottunk egy szavazást, amelyben az általános iskolásokat kérdeztük arról, nekik mi a véleményük az intézkedésekről, illetve hogy érzik magukat az iskolában. A válaszokat még mindig fogadjuk, a jelenlegi állás szerint - több mint háromezer beérkezett szavazat alapján - viszont egyelőre az látszik, hogy a diákok véleménye is megoszlik a témában.
Közel 35 százalékuk szerint csak az alsósoknak kellene megtartani a személyes órákat, a felsősöknek már nem. Nem sokkal kevesebben vannak azonban, akik úgy gondolják, hogy a jelenlegi helyzetben senkinek nem kellene iskolába járnia - erre a válaszlehetőségre egyelőre a diákok 26 százaléka szavazott. 21 százalékuk szerint mindenkinek lehetőséget kellene biztosítani, hogy eldönthesse, otthonról vagy személyesen szeretne részt venni az oktatásban, 18 százalékuk pedig egyetért a mostani szabályokkal és szerintük ameddig csak lehet, jobb a személyes oktatás 14 éves kor alatt.
A mini kutatásunkból az is kiderül, hogy a diákok több mint fele nem érzi magát biztonságban az iskolában. Az eddig beérkezett válaszok alapján az általános sulisok 54,3 százaléka fél, hogy elkapja a vírust és megbetegszik, vagy haza viszi a szüleinek, ezért rossz érzéssel tölti el őket, hogy iskolába kell járniuk. Közel 16 százalékukkal pedig már az is előfordult, hogy azért maradtak otthon, mert féltek a járvány miatt közösségbe menni, vagy a szülők nem engedték őket iskolába.
Túlterheltség: ez jellemezte leginkább a tanárokat és a szülőket a tavaszi távoktatás alatt
Egy frissen közzétett felmérés eredményeiből kiderült, hogy a tavaszi távoktatás alatt a tanárok közel felének naponta 10 vagy annál is több órát kellett foglalkozni a sulis teendőkkel, de a szülőkre is jóval nagyobb teher hárult, mint amikor tantermi oktatás van.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
