Idegennyelvi kerettantervek: középiskola végére a B2-es szint a cél

A korábban megjelent kerettantervek közül hiányzott az élő idegen nyelv tantárgyak leírása - már elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán.

  • Eduline

Február végén megjelentek a kerettantervek, amiket a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) vezetnének be és az új NAT alapján készültek. Akkor még nem voltak nyilvánosak az élő idegen nyelv tantárgyak kerettantervei.

A jogszabály alapján az iskola a pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet kell készíteni. A helyi tantervben azonban meg kell nevezni az alapjául szolgáló kerettanterveket.

Az 5-8. évfolyamon az idegen nyelv tanítása szervesen épül a 4. évfolyamon megkezdett nyelvi fejlesztésre, illetve annak eredményeire - áll a kerettantervben. Az 5. évfolyamtól az idegen nyelvi kommunikációra készítik majd fel a diákokat, ezt pedig tanórán kívüli feladatokkal, tevékenységekkel kell segíteni. 5–6. évfolyamon a német nyelv tantárgy alapóraszáma: 204 óra, illetve a 7–8. évfolyamon is 204 az alapóra.

A 9-12. évfolyamról valamennyi általánosságban elmondható, hogy az 5-8. évfolyamon bevezetett témakör szerepel, elemeik azonban jelentősen bővülnek, és egyre árnyaltabban és mélyebben kell őket feldolgozni.  A 9–10. évfolyamon az angol nyelv tantárgy alapóraszáma: 204 óra. 11–12. évfolyamon 248 óra.

A középiskolai nyelvtanítás általános céljai között szerepel a közép- és emelt szintű nyelvi érettségi feladatok megoldása, illetve az emelt szintű érettségire készülők "differenciált segítése".

A kerettanterv szerint 11. évfolyamra a diákoknak már B1 nyelvtudással kell érkezniük az első tanult idegen nyelvből, és cél - nyelvtudása további fejlesztése mellett -, hogy legalább a középszintű, de felősoktatási felvételi esetén az emelt szintű érettségi követelményeit is sikeresen teljesítsék. A szakasz végére általános cél a B2 szint. Tehát 12. évfolyam végére mindenkinek a B2 nyelvi szintet kell elérnie, ezen belül a továbbtanulni nem szándékozó tanulónak fel kell készülnie legalább a középszintű idegen nyelvi érettségi követelményeinek sikeres teljesítésére.

Mi a különbség a nyelvvizsgák szintjei között? Infók nyelvtanulóknak

Milyen szintű nyelvvizsgák vannak, és ezekhez milyen szintre kell eljutnia a nyelvtanulóknak? Mutatjuk a különbségeket, és azt is, hogy ezek közül melyik típusra van a legnagyobb szükség a gyakorlatban.

A teljes kerettanterveket felsős diákoknak itt, középiskolásoknak pedig itt találjátok meg.

A középiskolai kémia, vizuális kultúra, mozgókép és médiaismeret továbbra is "feltöltés alatt" áll. Továbbá nem látott még napvilágot sem a gimnáziumok 7–12. évfolyamára, sem a szakképzés területére vonatkozó kerettanterv, illetve hasonlóan elérhetetlenek még az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégium és a Sportiskolai nevelés-oktatás kerettantervei is.

Hiányosan ugyan, de már elérhető az új kerettantervek listája

Megjelentek a kerettantervek, amiket a 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben (1., 5., 9. évfolyamokon, valamint a 6 évfolyamos gimnáziumok 7. évfolyamán) vezetnének be és az új NAT alapján készültek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.