Milyen szintű nyelvvizsgák vannak, és ezekhez milyen szintre kell eljutnia a nyelvtanulóknak? Mutatjuk a különbségeket, és azt is, hogy ezek közül melyik típusra van a legnagyobb szükség a gyakorlatban.
A Közös Európai Referenciakeret (KER) a nyelvi szintekhez pontos leírása van, ezt az Európa Tanács hagyta jóvá. Ebből pontosan kiderül, melyik nyelv szint milyen készséget, tudást követel a nyelvvizsgázóktól.
Kezdő szint
Az A1, A2 típusú nyelvvizsgák kezdő nyelvvizsgák, vagyis arról is szerezhettek tanúsítványt, ha egy-egy nyelvet alapszinten beszéltek és értetek. Bár egyszerű kifejezésekkel de meg tudjátok magatokat értetni szóban és írásban is. Egy ilyen nyelvvizsga egy második vagy harmadik nyelvből mindenképpen pozitívum lehet egy önéletrajzban.
Haladó szint
A haladók B (ezen belül is B1, B2) típusú nyelvvizsgát szerezhetnek, amely B2-es típusa nélkül általában nem szerezhettek alapszakos diplomát. Egy középfokú, komplex, államilag elismert általános nyelvvizsga már a haladó nyelvi tudásról ad bizonyítványt. Az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben ennél szigorúbb feltételt is megszabhatnak - erről bővebben itt olvashattok. Azok, akiknek B típusú nyelvvizsgájuk van, már kifejezetten jól társalognak az adott idegen nyelven, aktuális (nem szaknyelvi) cikkeket és előadásokat tudnak értelmezni, valamint részletgazdag szöveget tudnak írni is a megfelelő nyelven.
Anyanyelvi szint
A legfelsőbb szint a C1, C2-es nyelvvizsgák közül a C2-es már kifejezetten anyanyelvi szintnek megfelelő tudást követel. Már speciális témáról szóló tartalmakat tudnak értelmezni azok a nyelvhasználók, akik C típusú nyelvvizsgát szereznek. Ezt a szintet a megfelelő szintű nyelvtanároknak szükséges elérniük, de a mesterdiploma nyelvvizsga-követelménye is kiváltható vele.
Nyelvvizsgát szeretnétek? Jelentős kiadásokkal kell számolnotok
Bár nem lesz kötelező a középfokú nyelvvizsga a 2020-as felsőoktatási felvételihez, érdemes mégis megszereznetek, ugyanis egy államilag elismert, középfokú nyelvvizsgáért 28, a felsőfokú nyelvvizsgáért pedig 40 többletpontot kaphattok. De mennyit kell fizetnetek a magántanárokért és nyelvtanfolyamokért? Utánajártunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
