Nem csak a magyar irodalom tananyagával vannak problémák az új NAT kapcsán, az örökösen háttérbe szoruló alapfokú művészeti nevelés, ezen belül az ének-zene terén is súlyos visszalépés tapasztalható - írta meg a hvg.hu-ra Csató Mónika zeneelmélet-tanár.

A kerettanterv 75 százalékát a magyar népdalok teszik ki, az alsó tagozat heti kétszer egy órája ötödik osztályban is folytatódik majd. A tanár szerint ezzel a tematikai megközelítéssel az ötvenes évekre ugrottunk vissza: a zenei anyag, a hagyományt igen rosszul értelmezve, elkezdődik és szinte véget is ér a magyar népdallal, műzenei szemelvénye csekély, az is szinte véget ér Bartókkal és Kodállyal, és egyetlen eszköz hangsúlyozásán, a szolmizáció használatán alapul. Ezzel a zeneirodalom egy töredékét sem fedi le a tananyag, és még inkább eltávolít a zene megszerettetésétől, egy alapvető zenei műveltség megszerzésétől - hangsúlyozta Csató Mónika.

Énekóra címszó alatt

Nem kerget hiú ábrándokat az énekórákat illetőleg sem a zeneelmélet-tanár. Tudja jól, hogy énekóra címszó alatt az iskolákban sokszor a matematikaórák pótlása, ad-hoc osztályfőnöki óra, szabadjára engedett telefonozás (hogy legalább csend legyen), vagy éppen az ellenkezője: feleltetés népdalból, dolgozatírás életrajzokból zajlik.

Az új NAT mindezzel pusztán a szakadékokat mélyíti tovább tanár és diák, új zene és régi zene, iskola és mindennapi élet között - véli Csató Mónika. Szerinte a művészeti, zenei nevelés fontos: olyan oktatásra van szükség ezen a téren, ami a ma emberének szemszögéből közelíti meg a zenét. A mai környezetből, mai kulturális közegből kiindulva kell vonzóvá tenni – nem korhoz és műfajhoz kötve – a művészi igényű zenét, az értékeket mindenekelőtt szem előtt tartva.

A Nemzeti alaptantervről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.