Baj van a művészeti neveléssel is az új NAT miatt

Az új NAT (Nemzeti alaptanterv) a gyakran háttérbe szoruló művészeti, zenei nevelés kapcsán sem kecsegtet előremutató változásokkal. Egy zeneelmélet-tanár fejtette ki véleményét a témában.

  • Eduline

Nem csak a magyar irodalom tananyagával vannak problémák az új NAT kapcsán, az örökösen háttérbe szoruló alapfokú művészeti nevelés, ezen belül az ének-zene terén is súlyos visszalépés tapasztalható - írta meg a hvg.hu-ra Csató Mónika zeneelmélet-tanár.

A kerettanterv 75 százalékát a magyar népdalok teszik ki, az alsó tagozat heti kétszer egy órája ötödik osztályban is folytatódik majd. A tanár szerint ezzel a tematikai megközelítéssel az ötvenes évekre ugrottunk vissza: a zenei anyag, a hagyományt igen rosszul értelmezve, elkezdődik és szinte véget is ér a magyar népdallal, műzenei szemelvénye csekély, az is szinte véget ér Bartókkal és Kodállyal, és egyetlen eszköz hangsúlyozásán, a szolmizáció használatán alapul. Ezzel a zeneirodalom egy töredékét sem fedi le a tananyag, és még inkább eltávolít a zene megszerettetésétől, egy alapvető zenei műveltség megszerzésétől - hangsúlyozta Csató Mónika.

Énekóra címszó alatt

Nem kerget hiú ábrándokat az énekórákat illetőleg sem a zeneelmélet-tanár. Tudja jól, hogy énekóra címszó alatt az iskolákban sokszor a matematikaórák pótlása, ad-hoc osztályfőnöki óra, szabadjára engedett telefonozás (hogy legalább csend legyen), vagy éppen az ellenkezője: feleltetés népdalból, dolgozatírás életrajzokból zajlik.

Az új NAT mindezzel pusztán a szakadékokat mélyíti tovább tanár és diák, új zene és régi zene, iskola és mindennapi élet között - véli Csató Mónika. Szerinte a művészeti, zenei nevelés fontos: olyan oktatásra van szükség ezen a téren, ami a ma emberének szemszögéből közelíti meg a zenét. A mai környezetből, mai kulturális közegből kiindulva kell vonzóvá tenni – nem korhoz és műfajhoz kötve – a művészi igényű zenét, az értékeket mindenekelőtt szem előtt tartva.

A Nemzeti alaptantervről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Újabb vélemények a NAT-ról: konzervatív gimnáziumigazgatók nyilatkoztak

Egyre intenzívebb a tiltakozás a megújított Nemzeti alaptanterv ellen: egyetemi tanszékek, gimnáziumi tantestületek hallatják hangjukat, most pedig konzervatív gimnáziumigazgatók is elmondták a véleményüket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.