A korábbi tervekkel ellentétben nem fogják „önként vállalt túlmunkának” minősíteni, ha egy szakképzési intézményben dolgozó tanárnak távollévő kollégáját kell helyettesítenie, vagy be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot kell ellátnia – az erről szóló rendelkezés végül nem került bele az új szakképzési törvény február 7-én, péntek éjszaka nyilvánosságra hozott végrehajtási rendeletébe - írja a Népszava.

Korábban alap birtokába került rendelettervezet önkéntes túlmunkára kötelezné az oktatókat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) akkor úgy reagált: ez a pedagógus érdeke is, hiszen a túlmunkáért többletjuttatás illeti meg. A végrehajtási rendelet elfogadott verziójában ez mégis másképp szerepel, azt írják: a be nem töltött munkakörbe tartozó feladatot és a tartósan távollévő oktató helyettesítését az oktató külön megállapodással láthatja el. A rendelet kitér arra is, hogy az oktató havi 16 foglalkozásnál több eseti helyettesítésre nem kötelezhető.

A pedagógus érdekképviseletek tiltakozása ellenére a szakképzésben dolgozó tanárok elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk a Munka törvénykönyve alá fog tartozni. Ahogy arról korábban sokszor írtunk, az ITM júliustól átlagosan 30 százalékos béremelést ígér, az pedig, hogy ki mennyit kap, az egy új oktatói minősítési rendszer alapján dől el. A tanulók számára pedig ösztöndíjakat vezetnek be.

A béremelésnek továbbra sincs semmilyen törvényi garanciája, a 2020-as költségvetésben egy fillérrel sincs több pénz erre a célra – nyilatkozta Gosztonyi Gábor a Népszavának. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke szerint nem szerencsés, hogy a végrehajtási rendelet másfél hónappal az új szakképzési törvény hatályba lépése után, s mindössze 12 nappal a középiskolai jelentkezési határidő előtt jelent meg.