A megváltozott iskolaérettségi vizsgálatok rendszere az SNI-s gyerekeket különösen hátrányosan érinti. Az új törvénymódosításból mint kiderült, kimaradt a rájuk vonatkozó speciális rész.
Magyarországon majdnem 100 ezer sajátos nevelési igényű gyermek él, akiket most a leghátrányosabban érint a köznevelési törvény módosítása - írta meg a hvg.hu. Mint kiderült, a módosításból kimaradtak a sajátos nevelési igényű gyerekekre vonatkozó szabályok. Eddig ők plusz egy, akár két évet is tovább maradhattak az óvodában. Emiatt most a legtöbb szülő bizonytalan, és csak találgatni tudnak a jövővel kapcsolatban.
Az Országgyűlés tavaly nyáron elfogadott köznevelési törvény módosítása november 21-én meg is jelent Magyar Közlönyben, ezzel megváltozott az iskolaérettségi vizsgálatok rendszere. Annak a gyereknek, aki augusztus 31-éig betölti a hatodik életévét, kötelező iskolába mennie, ellenkező esetben a szülők kérvényezhetik minden év január 15-ig azt, hogy ez másként legyen. Idén még kivételes esetben - a bevezetés miatt - január végéig élhetnek ezzel a lehetőséggel a szülők.
A hvg.hu beszélt olyan szülőkkel is, akik elmondták, hogy hiába szaladgáltak az óvodák, a szakszolgálatok és a hivatalok között, naponta mást mondtak nekik arról, hogy mi a teendőjük. Volt, aki egyik héten még úgy tudta, nem kell a szakszolgálathoz fordulni, és az utolsó pillanatban derült ki, hogy mégis - írják.
A Szülői Hang Közösség segédletet készített azon szülők számára, akik januárban gyermekük további egy év óvodai nevelését kérvényezik az Oktatási Hivatalnál.
Az Oktatás Hivatal levelében a lapnak azt írta többek között: ha a szakértői bizottság javasolja, akkor engedélyezni fogják, hogy a gyerek tovább maradjon. A hvg.hu szerint azonban kérdéses, hogy mit kezdenek majd a hirtelen rájuk zúduló, akár több tízezer kérelemmel, hiszen most a gyerekek harmada nem három, hanem négy évet jár óvodába.
Bántó és megalázó a szülők számára, hogy ki vannak szolgáltatva a hivatali önkénynek, hiszen az elbírálás kritériumairól nem lehet tudni semmit
- nyilatkozta a lapnak az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban a Szülői Hang közösség alapítója, Miklós György. Szerinte a sajátos nevelési igényű gyerekeket valóban duplán sújtja az új rendszer. Az érintett szülők szerint alapvető lett volna, hogy a koraszülöttek esetében az iskolaérettségnél a korrigált születési dátumból indulnak ki. De még ha kedvező döntéseket hoznak, Miklós György szerint akkor is hátrány éri az SNI-seket. Mindennek az a következménye, hogy a szakszolgálatok az iskolaérettségi vizsgálatok kedvéért háttérbe szorítják az egyéb feladatokat: felmérések, terápiák maradnak el vagy csúsznak későbbre, és mindez az SNI-s, BTMN-es gyerekeket sújtja leginkább - mondta.
Kifejezetten az iskolaérettség megállapítása miatt már nem kezdeményezhetnek szakértői bizottsági vizsgálatot a pedagógiai szakszolgálatoknál a szülők, az óvodapedagógusok és az iskolaigazgatók - írja a Népszava.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
|
