Súlyos büntetést is kaphat a tanárát megkéselő győri diák

Az eddigi tanúkihallgatások alapján akár közfeladatot ellátó személy elleni emberölés kísérletével is gyanúsíthatják azt a győri diákot, aki december elején többször megszúrta késével az osztályfőnökét. Ugyanakkor még sok részletet kell pontosítani, az elmeorvosi vizsgálat pedig továbbra is késik - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, a 17 éves fiú december 5-én késelte meg 51 éves osztályfőnökét a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma 10. osztályának fizikaóráján, állítólag egy dolgozatra adott hármas jegy miatt. A tanárnő súlyos sérüléseket szenvedett, karját megműtötték, sérülései nyolc napon túl gyógyulóak, otthonában folytatódik a gyógykezelése. A pedagógus a diák apjának azt mondta: kész megbocsátani.

Az elkövető már a késelés napján mindent beismert és megbánt, annak ellenére, hogy csak arra emlékszik, felállt óra közben az asztalától, majd hogy ül a tanári székben, és odaadja a véres bicskáját a diáktársának. A támadás okára sem tud magyarázatot adni.

Faragó Péter, a diák ügyvédje a Magyar Nemzetnek december közepén azt mondta: igazságügyi elmeorvosi szakértői vizsgálat nélkül nem lehet tudni, nem orvosi kezelésre szorul-e inkább a vádlott. A fiú a késelés előtti héten jelezte szüleinek, hogy a fokozott elvárások, az iskolai stressz miatt hasmenése és állandó gyomorfájdalma van. A szülők be is jelentkeztek vele pszichológushoz, aki a késelés utáni hétre adott időpontot.

A lap most azt írja: az elmeorvosi vizsgálat a nyomozást irányító ügyész soron kívüliséget kérő indítványa ellenére továbbra is késik - ez a diák ügyvédje szerint az emlékezetkiesés okának megállapítása mellett azért is lenne sürgős, hogy eldöntse, alkalmas-e a fiú egyáltalán a börtönre vagy a letartóztatás körülményei miatt további pszichés sérülés éri.

A Magyar Nemzetnek Németh Zsolt kriminológus korábban azt mondta: a jogszerű ítélethez egy sor részletet pontosítani, illetve bizonyítani kell, például azt, kitervelte-e a diák a támadást előre vagy csak pillanatnyi indulatból cselekedett. Ehhez újra kihallgatják az osztálytársakat, de - ha vannak - más, a fiúhoz közelebb álló barátokat is. Döntő kérdés az is, valóban mondott-e olyat a diák, hogy leszúrja a tanárnőt, ha rossz jegyet ad a dolgozatára. Ha igen, akár aljas indokból, közfeladatot ellátó személy elleni emberölés kísérlete is lehet a vád, ebben az esetben pedig akár a maximális 15 éves börtönbüntetésre is ítélhetik a diákot.

A tanúk, barátok, szülők és testvérek vallomása a diák a támadást megelőző mentális állapotával kapcsolatban is fontos információkat nyújthat. Az igazságügyi elmeorvos szakértő azt vizsgálja majd, a fiú valóban beszűkült állapotban hajtotta-e végre a támadást, illetve azt, hogy nincs-e olyan betegsége, ami kizárja a büntethetőséget. Emellett egy másik szakértő fogja eldönteni, a támadás eszköze, a helyszíni felvételek szerint egy tíz centiméter pengehosszúságú zsebkés alkalmas-e emberélet kioltására.

Tanárok és diákok egyaránt bajban: ki védi meg őket?

Kihez fordulhatnak a diákok az iskolában probléma esetén? Mi vagy ki szolgálja a tanárok védelmét? Az utóbbi időben elharapózott iskolai erőszakok száma miatt megnéztük, milyen működő törekvésekkel igyekeznek megoldani a problémát.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu