Egy arany-, két ezüst- és három bronzérmet szerzett a magyar csapat a 16. Nemzetközi Junior Természettudományi Diákolimpián. 2019-ben ezen kívül kilenc nemzetközi tudományos diákolimpián vettek részt magyar diákok és összesen 29 érmet hoztak haza.
A 16. Nemzetközi Junior Természettudományi Diákolimpia (International Junior Science Olympiad - IJSO) szerdán ért véget Katarban - írja a Tudományos Olimpikonok Facebook-oldal.
Aranyérmet Farkas Izabella Fruzsina, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 10. osztályos tanulója szerzett, ezüstéremmel pedig Dóra Márton, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium tizedikes, illetve Szabó Márton, a szeghalmi Péter András Gimnázium és Kollégium kilencedikes diákja tért haza. Bronzérmes lett Csonka Illés, a Pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma 8. osztályos, illetve Papp Marcell Imre, az Apáczai 9. osztályos tanulója.
2019-ben még kilenc nemzetközi tudományos diákolimpián vettek részt magyar diákok, amelyeken összesen hat arany-, hét ezüst- és tizenhat bronzérmet szereztek, dicséretet pedig tizennégyen kaptak. A Magyarországról érkező tanulók biológiából, matematikából és informatikából voltak a legsikeresebbek. Itt olvashatjátok a részleteket:
Taroltak a magyar diákok a tudományos olimpiákon: ezekről a versenyekről hozták haza a legtöbb érmet
Hat arany-, hét ezüst- és tizenhat bronzérmet szereztek magyar diákok a 2019-es tudományos diákolimpiákon, biológiából, matematikából és informatikából voltak a legsikeresebbek - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
