A kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium és Kollégiumban nyolc éve tartanak témaheteket például az ókori görög kultúra, a honfoglalás vagy a színház témájában. A diákok rendszeresen járnak erdei iskolákba és határon túli településekre, hogy közvetlenül tapasztalják meg a természetet és a kultúrát, az ötödik és hatodik osztályosok pedig egy több tantárgyon átívelő projekten dolgoznak - írja az Abcúg.

A projekt keretében a diákok képzeletbeli tanyát hoznak létre: többek között a természetismeret órán az állatokról és növényekről tanulnak, rajzórán megtervezik a házat, informatikaórán digitális étlapot, technikaórán agyagedényeket készítenek, tájházakat látogatnak, a hon és népismeret órán autentikus ételeket ismernek meg. A diákoknak mindent meg kellett tudniuk a tanya helyszíneként meghatározott területről és településről, így az interhasználat és forrásmegjelölés szabályait is megismerték.

A projekt alapú oktatás ellen általában az az érv, hogy a tananyag egy része elsikkad. Varga Judit, a kiskunhalasi iskola igazgatója szerint ugyanakkor nem igaz, hogy a frontális oktatás során az egész anyagot megtanítják, mivel a diákok egy hét múlva már nem emlékeznek rá. Amit viszont megtapasztalnak a diákok, azt megjegyzik, és lelkesednek is a projektek iránt - tette hozzá az intézményvezető, aki szerint a szülők közül is egyre többen örülnek az új szemléletnek, sokak szerint viszont egy témahéten a gyerekek jóval kevesebbet tanulnak, mint kéne.

Az oktatási rendszer kimeneti követelményei, vagyis az érettségi miatt a projekt alapú oktatás legkönyebben általános iskolában valósítható meg, főként ötödik-hatodik osztályban, ahol a gyerekek már elég érettek, de még nem kell készülniük a középiskolai felvételire - írja az Abcúg.

Hasonló reformokat más református iskolákban is bevezettek. Az MRE Tananyagfejlesztő Csoportja pedig felkutatta, illetve megpályáztatta ezeket a gyakorlatokat, majd hét intézmény példái alapján kidolgozott egy módszertant, amelyet kiadványban népszerűsítenek, az érdeklődőknek pedig workshopokat tartanak. A gyakorlatokat négy, a finn oktatási rendszerből is ismert csoportba osztották: a projekt alapú, a témahét alapú, a kutatás alapú és az erdei iskola oktatási formába.