A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) csak a sajtóból értésült arról, hogy elkészült és a következő tanévben bevezetik a Nemzeti alaptantervet és a kerettantervet.
Erről Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető miniszter beszélt a nemzeti tanévnyitón. Miután az új Nat korábbi változatának társadalmi egyeztetése megszakadt, a most bejelentett változat társadalmi egyeztetéséről egyáltalán nincs információ, a PSZ a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal ülésének haladéktalan összehívását kezdeményezi, továbbá az érdemi társadalmi egyeztetés azonnali megkezdését. Erről a PSZ levélben tájékoztatta Kásler Miklós minisztert.
Friss felmérés: a pedagógusok 18%-a az első lehetséges alkalommal elhagyná a pályát
Gyorsjelentést tett közzé a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) arról, mennyit dolgoznak a pedagógusok a saját bevallásuk alapján.
Újabb meglepetésként Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár legutóbb azt nyilatkozta: az új Nemzeti alaptantervnek még csak egy újabb munkaverziója készült el, amely nem érett a szakmai egyeztetésre. Ez is indok arra, hogy mielőbb ülést tartson a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal.
A PSZ a Szakképzési Innovációs Tanács ülésének haladéktalan összehívását is kezdeményezte Palkovics Lászlónál, az ITM-et vezető miniszternél. A szakszervezet az elmúlt egy évben többször megfogalmazta aggályait a szakképzés ismételt átalakítása miatt, továbbá azért, mert a szakképzést kiszakítanák a köznevelés rendszeréből. Most pedig sürgeti a konkrét intézkedéseket tartalmazó cselekvési terv megvitatását a társadalmi partnerekkel. Ha szeptember 20-ig nem hívják össze a SZIT ülését, a PSZ megfontolja, hogy kilép a tanácsból.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
