Ezek a következő hetek legfontosabb dátumai: kezdődik a nyári szünet, lassan vége a vizsgaidőszaknak

Már tényleg nincs sok hátra a tanévből, de - akár egyetemisták, akár érettségizők vagy általános iskolások vagytok - van még néhány fontos dátum, amelyre érdemes odafigyelni. Most összegyűjtöttük nektek, hogy mivel kell számolnotok a következő időszakban.

  • Eduline

Általános iskolásoknak és középiskolásoknak

2019. június 14.: A tanév utolsó tanítási napja.

Középiskolába felvételizőknek

2019. június 20-22.: Beiratkozási időszak a középfokú iskolákba, valamint a Köznevelési és a Szakképzési Hídprogramba – az iskola igazgatója által meghatározott időben.

pixabay

Érettségizőknek - felvételizőknek

2019. június 5-13.: Az emelt szintű szóbeli vizsgák a múlt héten kezdődtek, és jelenleg is zajlanak.

2019. június 17-28.: A középszintű szóbeli érettségi vizsgák ideje.

2019. június-július: Vannak olyan intézmények, ahol jelenleg is zajlanak az alkalmassági vizsgák. A különböző intézmények alkalmassági vizsgáinak időpontjait és vizsgadíjait itt találjátok.

2019. július 12.: A felsőoktatási felvételi dokumentumfeltöltési és egyszeri sorrendmódosítási határideje.

Érettségi 2019: itt vannak az osztályzási és pontozási szabályok

Ha már belekezdtetek a pontszámolgatásba, akkor a következő táblázatok biztosan nagy hasznotokra lesznek. Hány pontot ér a közép- vagy az emelt szintű szóbeli? Összegyűjtöttük a legfontosabb számokat és százalékokat.

Főiskolásoknak és egyetemistáknak

Az felsőoktatási intézményenként eltérő, hogy meddig tart a vizsgaidőszak. A Corvinuson például 2019. június 16-án lesz vége a vizsgáknak. A Pécsi Tudományegyetemen 2019. június 21-ig, BME-n június 24-ig, a Szegedi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen egységesen 2019. június 29-ig tartanak a vizsgák. Az ELTE-n pedig július 5-én lesz az utolsó vizsganap.

2019. július 31.: A vizsgaidőszak után minden felsőoktatási intézmény közzétesz egy kérvényt, amellyel lehetőséget biztosítanak az önköltséges hallgatók számára, hogy ezt megpályázva átsorolják őket államilag támogatott finanszírozási rendszerbe. Az átsorolási döntést minden év július 31-ig kötelesek meghozni az egyetemek és a főiskolák.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.