Az Alkotmánybíróság (Ab) jogalkotási kötelezettséget állapított meg a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek védelmében kedden közzétett határozatával.
Az Ab 53 országgyűlési képviselő indítványára vizsgálta a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítását. A korábbi szabályozás szakértői vélemény alapján még minden tanuló számára lehetővé tette, hogy mentesítsék az osztályozás, illetve tantárgyak, tantárgyrészek alól. A vitatott törvénymódosítás ezt a mentesítési lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulókra szűkítette. Az indítványozók szerint a mentesítés lehetőségétől megfosztott tanulók hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, részben azért, mert számukra teljesíthetetlen követelményeknek kell megfelelniük. Emellett az indítványozók szerint a támadott rendelkezések sértik a tanulók művelődéshez való jogát is.
Az Ab eljárásában az emberi erőforrások minisztere azt közölte: a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség a sajátos nevelési igénnyel szemben érdemben fejleszthető, nem olyan károsodás, amely akadályozná a társadalmi szerepvállalást. Ha a felmentés következtében a tanuló nem sajátít el alapvető tudástartalmakat, hátrányba kerülhet a többi tanulóval, később pedig a többi munkavállalóval szemben.
A határozatról szóló közleményében az Ab kitért arra, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői vélemény alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő pedig az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői vélemény alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe illeszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.
Az ötödik érettségi tárgyat a szakmai vizsgával váltják majd ki. A 2020-ban kezdődő tanévet már egy részleteiben megújuló szakképzési rendszerben kezdhetik meg a diákok – írja a Magyar Nemzet.
Az Ab megállapította: a két tanulói csoport a különleges oktatási igény alapján összehasonlítható, megkülönböztetésük pedig nem önkényes, mivel tanulási nehézségeik eltérőek. Kizárólag az egyéni szempontok vizsgálata után állapítható meg, hogy az osztályozás, értékelés bevezetése az adott tanulóra nézve hátrányt jelent-e vagy eredményes. Nem nevesíthető olyan egységes csoport, amelyet a szabályozás hátrányosan érintene. Az Ab szerint a támadott rendelkezés a tanulók művelődéshez való jogát nem akadályozza, az alaptörvényből ugyanis nem vezethető le alanyi jogosultság valamely tantárgy alóli felmentésre.
Mindezek alapján a testület az indítványt elutasította. Az Ab ugyanakkor kiemelte: az alkotmány minden gyermek számára alanyi jogként biztosítja a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelmet. Ezért olyan közoktatási szabályrendszerre van szükség, amely képes megfelelni a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek speciális igényeinek. A jelenlegi rendelkezések azonban nem biztosítják megfelelően a tanulóknak az egyéni képességeikhez igazodó fejlődését - mondták ki. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a különböző szakmai módszertanok alkalmasságának, eredményességének megítélése nem tartozik az Ab. hatáskörébe.
Az Ab kimondta, hogy az állam a közoktatás átalakításakor nem számolhat fel egy szakmailag indokolt kedvezményt anélkül, hogy ezzel egyidejűleg ne gondoskodna más, a megszüntetett kedvezménnyel egyenértékű könnyítésről. Az Ab a szabályozás vizsgálata alapján megállapította: az országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alakította ki a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra vonatkozóan az egyéni szempontok mérlegelését lehetővé tevő olyan további kedvezményeket, amelyek a közoktatás során maradéktalanul biztosítják védelmüket. Mindezek alapján az Ab felhívta az országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának ez év június 30-áig tegyen eleget. A határozathoz a tizenötből négy alkotmánybíró - Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Stumpf István és Szívós Mária - különvéleményt csatolt.
Fontos feladatuk lesz ezen a héten a középiskolába felvételizőknek, március 21-én és 22-én módosíthatnak a jelentkezési sorrendjükön.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
