Iskolaérettségi vizsga: milyen kompetenciákat mérnek a vizsgán?

Minden óvodás számára döntő pillanat az iskolába lépés, csakhogy ehhez szükség van az iskolaérettséget igazoló dokumentumra. De mit jelent pontosan az iskolaérettség és mikor szükséges elvégezni a vizsgálatot?

  • Eduline

„Meg tud-e felelni gyermekünk fizikailag, lelkileg, érzelmileg, vagy akár intellektuálisan azoknak az elvárásoknak, helyzeteknek, amelyeket az iskola szinte az első pillanattól támaszt vele szemben?” – teszi fel a kérdést a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. Kerületi Tagintézménye.

A köznevelési törvény alapján minden gyermek tanköteles, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Viszont ez nem jelenti azt, hogy minden hatéves készen áll az iskolára. A jogszabályok szerint az óvodavezető dönt arról, hogy a gyermek elkezdheti-e az iskola tanulmányait, vagy még egy évet maradnia kell az óvodában.

Abban az esetben, ha a döntéssel kapcsolatban nem egyezik meg a pedagógus és a szülő véleménye, vagy ha kétségek merülnek fel a gyermek képességeivel kapcsolatban, akkor iskolaérettségi vizsgára van szükség. Ezt a vizsgálatot az óvoda, az iskola vezetője, de akár a szülő is kezdeményezheti.

Milyen kompetenciákat mérnek fel az iskolaérettségi vizsgálatok során?

Az iskolaérettségi vizsgálat egy olyan 2 órás alkalom, ahol a Pedagógiai Szakszolgálat pedagógusai és pszichológusai vannak jelen. A vizsgálatot délelőtti időpontban szervezik, amikor a gyerekek még frissek és kipihentek. A felmérés két részből áll – egy csoportos pedagógiai vizsgálatból és egy pszichológiai vizsgálatból.

A csoportos pedagógiai vizsgálat alatt a gyermekek munkaérettségét, az ábrázolási- és kifejezési készségeit, a mennyiségfogalom kialakulását, valamint a látás- és hallás utáni emlékezetet mérik fel. Miközben a gyerekek felmérése zajlik a pedagógusok a szülőkkel is elbeszélgetnek.

A pszichológiai vizsgálat alkalmával többek között azt nézik, hogy a gyerek milyen szinten képes bevonódni a feladatokba, milyen az általános tájékozottsága, hogyan tud a térben és időben tájékozódni, milyen a beszédkészsége, a gondolkodási sajátossága, és a verbális- és vizuális emlékezete.

Az iskolaérettségi vizsgálatot követően a szülőtől begyűjtött adatokból, a felmérés eredményeiből, az óvodapedagógus véleményéből – valamint szükség esetén a logopédus bevonásával – szakértői véleményt készítenek, melyet kiküldenek az illetékes óvodának és iskolának. Ebben az összegzésben leírják a javaslataikat a gyermek beiskolázására vagy a további óvodai képzésre vonatkozóan.

Sok pénzt veszítettek a pedagógusok a bértábla négy évvel ezelőtti átszabásával: itt vannak a számok

„Bérnyomásmérőt" készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezzel hívják fel a figyelmet arra, mennyit veszítettek a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok azzal, hogy 2015 januárja óta nem az évről évre emelkedő minimálbér alapján kapják a bérüket.

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.