Kiborultak a szülők és a diákok az "extra" szombati tanítási nap miatt: miért kell ilyenkor iskolába menni?

Miért kell a diákoknak tanítási szünetre eső szabadnapokat „ledolgozniuk” szombatonként? Ezt a kérdést teszik fel szülők, tanárok és diákok a közösségi oldalakon, fórumokon.

  • Eduline

Miért kell a gyerekeknek ledolgozniuk a december 31-ét, ha az hivatalosan a téli szünetre esik?

Miért kell szombaton iskolába menni? Amit ledolgozunk, az eleve őszi szünet volt.

Csak nekem tűnt fel, hogy a téli szünet két napját is ledolgoztatják szombatonként a diákokkal?

Az elmúlt hetekben tucatjával tűntek fel ilyen kérdések a fórumokon és a kérdés-válasz oldalakon. Nem véletlenül: decemberre két szombati tanítási napot is beiktattak, másfél hete a december 24-i szabadnapot, most szombaton pedig a december 31-ét "dolgozzák le" a munkavállalók és a diákok.

A népharagot önmagában nem a szombati tanítási nap robbantotta ki (bár az sem népszerű műfaj), hanem az, hogy mind a december 24-e, mind a december 31-e a téli szünetre esik, vagyis ezen a két napon a diákok egyébként sem mennének iskolába - akkor sem, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium nem döntött volna úgy, hogy a karácsony és a szilveszter miatt szabadnapot ad a dolgozóknak.

Miért kell szombaton iskolába menni? Mert "számozott" tanítási nap

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél (PDSZ) úgy döntöttek, magától az Emberi Erőforrások Minisztériumától kérdezik meg, miért kell szombatonként „ledolgozni” olyan szabadnapokat, amelyek eleve tanítási szünetre esnek. Arra kérték a tárcát, nyilvánosan erősítse meg, hogy ezeken a szombati tanítási napokon nem kell órákat tartani, "annak érdekében, hogy ne eredményezzen a munkanapok áthelyezése a tanulók számára több tanítási napot".

A minisztérium azonban – derült ki a válaszukból – nem ért egyet a PDSZ-szel. Szerintük a „hivatalos munkanappá” nyilvánított szombatok az iskolákban „hivatalos, tehát számozott tanítási napok”, ezen az sem változtat, ha a "ledolgozandó" nap tanítási szünetre esik – ilyen volt például a november 2-a is, amely az őszi szünetre esett, november 10-én mégis le kellett dolgozni az iskolákban is.

Hozzáteszik azt is: a rendszer a dolgozó szülők munkarendjéhez igazodik, viszont a jogszabályok alapján többféleképpen meg lehet szervezni a szombati tanítási napokat. Vagy „normál” tanítási napot tartanak, de az igazgató úgy is dönthet, hogy erre a napra tanítási szünetet rendel el (ám ebben az esetben ezt a napot pótolni kell egy másik szombaton vagy délutánonként) vagy tanítás nélküli munkanappá nyilvánítja az adott szombatot.

„A ledolgozós szombatok amúgy sem hatékonyak"

Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár is kifakadt az „igazságtalan” szombati tanítási napokra. „Mielőtt azt hinnétek, nem, nem nekem. Mert felnőtt vagyok, tudom, hogy le kell dolgoznom a napokat ugyanúgy, mint másnak. De a gyerekeknek igenis igazságtalan. Ugyanis egy napot kell ledolgozniuk az őszi szünetből. Miért is?” – írta két héttel ezelőtt Facebook-oldalán.

„Nekik az szünet, a pihenés ideje. Akkor meg miért is kell nekik ma iskolában lenniük?! "A szülők dolgoznak, a gyerekekre meg vigyáznia kell valakinek!" - hangzana a hivatalos válasz. Ezt értem. De ha mi tanárok amúgy is dolgozunk, akkor miért ne jöhetne be ügyletetre az a gyerek, akinek a szülei dolgoznak? Úgy, ahogy a szünetek munkanapjain is ügyeletet tartunk. Tudom, mert az őszi szünetben dolgoztam” – tette hozzá.

„A szünet, az legyen szünet! Ne kelljen nekik előtte-utána pluszban jönniük! Jó lenne, ha a döntéshozók végre ezt figyelembe vennék... A ledolgozós szombatok amúgy sem hatékonyak és semmi értelmük. Mert akinek van szülői igazolása, amúgy sem jön be, negyed létszámú osztállyal meg nehéz kezdeni bármit is” – írta.

Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum

Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni.

 

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.