Milyen hosszú lesz a tanév?

A tanév 2018. szeptember 3-án, hétfőn kezdődik, az utolsó tanítási nap pedig 2019. június 14-én, pénteken lesz, vagyis (hiába került szóba a nyári szünet lerövidítése) jövőre még biztosan nem lesz hosszabb a tanév.

A tanítási napok száma 181, a szakgimnáziumokban 179, a gimnázumokban és a szakközépiskolákban 180, ennyiszer kell iskolába menni szeptember és június között. A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart, az iskolák 2019. február 1-ig értesítik a diákokat és a szülőket az első félévben elért eredményekről. A 2018/2019-es tanév fontos dátumait itt találjátok:

Rossz hír az érettségizőknek: csak az "új" atlaszokat lehet használni

Hiába indítottak petíciót a "régi" atlaszok használatáért 11. évfolyamos középiskolások, hiába tiltakozott a szigorú szabályozás ellen az egyik tanári szervezet, a 2018-as őszi és a 2019-es tavaszi érettségin kizárólag az állami fejlesztésű, kronológiát nem tartalmazó történelematlaszt lehet majd használni.

"A  történelem érettségi vizsgán használható segédeszközökről a 40/2002. OM rendelet rendelkezik. A vizsgaleírás szerint a történelem érettségi vizsgákon kizárólag az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz használható" - olvasható abban a tájékoztatóban, amelyet az Oktatási Hivatal tett közzé oldalán. További részleteket itt találtok.

Már most érdemes a nyelvvizsgára készülni

2020-tól ugyanis csak az juthat be egyetemre, főiskolára, aki legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesz, emellett pedig legalább középfokú tudása van egy idegen nyelvből - és ezt egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítani is tudja. Aki ezt a feltételt nem teljesíti, az sem államilag támogatott, sem önköltséges képzésre nem kerülhet be, sem állami, sem magánintézményben nem kezdheti el tanulmányait.

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének februában nyilvánosságra hozott oktatási kiadványából is kiderül: több tízezer diák mondhat le továbbtanulási terveiről a felvételi szabályok szigorítása miatt. 2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka úgy vágott neki a felvételinek, hogy egy nyelvből sem volt középfokú nyelvvizsgája, a frissen érettségizők körében ez az arány valamivel alacsonyabb, 52 százalék volt.

Milyen lesz a 2019-es egyetemi-főiskolai felvételi?

A 2019-es felsőoktatási felvételin még nem lesz ilyen nagy szigor. Ugyan meghirdetett szakok listája és a pontos szabályok majd csak decemberben, a felvételi tájékoztató megjelenésekor derülnek ki, azt már most lehet tudni, hogy melyek azok az alap- és osztatlan képzések, amelyekre csak azok kerülhetnek be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesznek. A listát itt nézhetitek meg: