Az ülést élőben közvetítették a Saeima honlapján. A két törvénytervezetet a 100 tagú parlament jelen lévő képviselői közül 58-an támogatták, 18-an ellenük szavaztak, tartózkodás nem volt.

Az oktatási minisztérium reformjavaslata értelmében a nemzetiségi iskolák a 2020-2021-es tanévig fokozatosan áttérnének csaknem minden tantárgy lett nyelvű oktatására. Amennyiben jogerőre emelkedik, a reform fokozott bevezetése várhatóan jövő év szeptember 1-jétől kezdődik meg.

A tervezet mellett korábban a lett államfő és az emberi jogi ombudsman is síkraszállt. Andrejs Mamikins lett EP-képviselő még decemberben javasolta Maris Kucinskis lett kormányfőnek, hogy küldjék meg a reformjavaslatot szakértői vizsgálatra a Velencei Bizottságnak. A lett képviselő a kormányfőnek küldött levelében utalt a lett és az ukrán oktatási reform közötti hasonlóságra, és a Velencei Bizottság által az ukrán oktatási reformra adott rendkívül kritikus értékelésre. A lett kormány azonban figyelmen kívül hagyta a javaslatot.

Levélben fordult idén januárban a legnagyobb lettországi kisebbséget, az oroszokat képviselő Lettország Orosz Közössége (ROL) elnevezésű civil szervezet Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság, Donald Tuskhoz, az Európai Tanács és Antonio Tajanihoz, az Európai Parlament elnökéhez, arra kérve őket, hogy ismertessék álláspontjukat azzal kapcsolatban, mennyire érvényesülnek az alapvető európai értékek a lettországi orosz anyanyelvű kisebbség jogai esetében, és mennyire egyeztethető össze az európai értékekkel, ha a kisebbség jogait annak világosan kifejezett akarata ellenére csökkentik. A levél szerzői arra kérték az uniós vezetőket, hogy kövessék figyelemmel a lettországi kisebbségek helyzetének alakulását, és kapcsolódjanak be az ügybe.

A tervezet értelmében az orosz diákok is csak a saját anyanyelvüket, az orosz irodalmat, valamint a kultúrával és történelemmel kapcsolatos tantárgyakat tanulnák anyanyelvükön. Lettországban a lett az államnyelv, az oroszt idegen nyelvként tartják nyilván, jóllehet a népesség csaknem egyharmada orosz anyanyelvű.

A balti országban 2004 őszén már volt egy ehhez hasonló kezdeményezés, amely tömegtüntetésekhez vezetett. Ennek nyomán kétnyelvű oktatási rendszert vezettek be, az orosz nemzetiségi középiskolákban a tantárgyak 40 százaléka tanítható orosz nyelven. A lett fővárosban az elmúlt hetekben többször is tüntettek az oktatásügyi reform ellen, és követelték a kétnyelvű oktatási rendszer megőrzését, valamint jelenleg is több aláírásgyűjtés folyik a tervezet ellen több, közösségi kezdeményezéssel kapcsolatos honlapon.