Palkovics: "a magyar iskolarendszer jelenleg csak az átlagos gyerekeket tudja jól kezelni"

2

A szakiskolák, szakgimnáziumok oktatási színvonalát növelni kell, a magyar iskolarendszer jelenleg csak az átlagos gyerekeket tudja jól kezelni, a "felfelé vagy lefelé kilógókat már nehezen" - többek között erről beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára Zalaegerszegen.

Forrás: MTI / Kovács Attila

Palkovics László, a Pedagógusok Szakszervezete és a két zalai tankerületi központ által szervezett Zala megyei köznevelési fórumon az elmúlt 40 hónapban az oktatásban elért eredményekről, változásokról szólva egyebek mellett arról beszélt, hogy a mai gyerekek "nem rosszabbak, mint mi voltunk", de el kell fogadnunk, hogy mások, és ehhez kell igazodnunk.

hirdetés
hirdetés

A mai három-ötévesek információhoz való jutásának lehetőségei jelentős mértékben megváltoztak, az iskolarendszer és a pedagógustársadalom azonban még nem nagyon követte ezt a változást - említette az államtitkár.

A zalai oktatási intézmények vezetői számára tartott előadásában az oktatást érő globális kihívások között említette, hogy a technológia változása új követelményeket támaszt a leendő munkavállalókkal szemben. Ez munkakörök megszűnésével, illetve új, ma még ismeretlen szakmák létrejöttével is együtt jár, de az orvosokhoz, ápolókhoz hasonlóan a pedagógusok munkáját sem nagyon lehet robotizálni - jelezte.

"Vigyázni kell a túl pozitív és a túl negatív véleményekkel"

Palkovics László részletesen beszélt arról, hogy a humán területet, a köznevelés tartalmi ügyeit, a gazdálkodási gondokat és az akkor létező KLIK működését illette a legtöbb kritika.  Az iskolák jelzései alapján két éve is még a leggyakoribb problémák közé tartozott a magas óraszám - a tanulók és a pedagógusok számára is -, az intézmények hiányzó önálló gazdálkodása, a pedagógusok minősítési rendszerének hibái, amelyekre a remények szerint a formálódó új Nemzeti Alaptanterv (NAT) adhat megoldást - mondta.

Palkovics szerint az iskolaállamosítás és az életpályamodell miatt javultak a szövegértési készségek

Állami fenntartásba kerültek az iskolák, biztonságosabbak a működési körülmények, és a pedagóguséletpálya-modell is érezteti a hatását - Palkovics László oktatási államtitkár szerint ezért értek el jobb eredményt a negyedikes diákok a 2016-os PIRLS-vizsgálaton, mint 2011-ben. Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.

Kitért a nemzetközi felmérések eredményeire, amelyek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy "vigyázni kell a túl pozitív és a túl negatív véleményekkel". Úgy fogalmazott, hogy a Pisa-felmérés alapján a magyar iskolaszerkezet struktúrájában a gimnáziumokkal nem volt gond, de a szakiskolák, szakgimnáziumok oktatási színvonalát növelni kell. A matematika és a természettudományok terén jó eredményeink vannak, az értő olvasás mérése alapján Németországot és Ausztriát is megelőzik a negyedik osztályosok eredményei, de "ezután valami elkezd romlani", amin változtatni kell - mondta Palkovics László.

"Az lenne az iskola feladata, hogy örüljön tanulni a gyerek" - mondta a szakpolitikus, hozzátéve, hogy azokban az országokban jó az iskolarendszer, ahol az iskolák és a tanárok között is jó az együttműködés. 

Kiemelte az iskolák esélyteremtő szerepét, amiben már vannak eredmények, de a magyar iskolarendszer jelenleg csak az átlagos gyerekeket tudja jól kezelni, a "felfelé vagy lefelé kilógókat már nehezen", és a szociális helyzetből adódó hátrányokat sem képes megfelelően kezelni.

Palkovics László beszélt arról is, hogy 2010-ben a bölcsődéktől az egyetemekig 1500 milliárd forintot fordítottak az oktatásra központi és európai uniós támogatásokból. Ez az összeg 2017-re 1900 milliárdra emelkedett, a 2018-as terv szerint pedig 2300 milliárd forintot tesz ki. Közölte, 2010-ben - a felnőttoktatást is beleértve - 2,1 millióan tanultak Magyarországon, ez a szám tavaly 1,9 millióra csökkent. 

Az oktatási rendszerben alkalmazottak száma - összességében néhány ezres csökkenéssel - 190 ezer körül alakul, de a Klebelsberg Központnál 5 ezerrel nőtt a pedagógusok létszáma, főként fejlesztő pedagógusokból pedig még létszámnövelésre lenne szükség - mondta.

Két új NAT készülhet

Zajlik a NAT felülvizsgálata, amelynek fontos eleme a digitális tudás javítása - a gyerekek és a pedagógusok számára egyaránt -, a taneszközök fejlesztése, például a sajátos nevelési igényű gyerekek vagy a nemzetiségi intézmények számára - közölte Palkovics László. 

"Paradigmaváltásra van szükség" az iskolarendszer különböző szintjeinek egymásra épülésében - emelte ki az államtitkár, jelezve, hogy "nem jól kezeljük az óvoda-iskola átmenetet", az alsó és felső tagozat, valamint az általános iskola és a középiskola közötti átmenetet, ugyanakkor látszanak már az eredményei a kötelező óvodáztatásnak. Lehetséges, hogy két alaptanterv lesz, külön az általános és külön a középiskoláknak, amelyek egymásra épülnek majd - mondta Palkovics László. 

Megint átszabják a tanárképzést, szűkítik az ismeretek körét: jön az új NAT

Tanulni kell megtanítani a gyermekeket, mert nem tudni, hogy aki most kezdi az iskolát, milyen világban kezd majd dolgozni a diplomája megszerzése után - jelentette ki a Nemzeti alaptanterv (Nat) megújításáért felelős miniszteri biztos kedden Budapesten, az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt, tájékoztatást adva az új Nat helyzetéről.

Arról is említést tett, hogy a gazdasági lehetőségek javulásának köszönhetően - igazodva a más területeken zajló béremelésekhez - a következő kormányzati ciklus elején várhatóan ismét foglalkoznak a pedagógusok jövedelmével.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Hozzászólások (2)

AnonIren

Oktatási adatok, 2016/2017 Statisztikai tükör:
Az idei tanévben középfokú oktatásban tanuló SNI-tanulók aránya összességében 0,2 százalékponttal, 5,1%-ra nőtt az előző tanévhez képest. A szakiskolák és készségfejlesztő iskolák kivételével – ahol kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket oktatnak – a többi iskolatípusban szinte minden SNI-tanuló integrált oktatásban részesül. Az elmúlt öt évben évente legfeljebb ezer fővel nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma. 2012-ben mintegy 81 100 ilyen tanuló kezdte a tanévet, 2015-ben 83 600, ám az idei, 2016/2017-es tanévre a létszámuk 88 300-ra ugrott." És ezek csak az SNI gyerekek. Vegyük még hozzá a nehezen kezelhető gyerekeket, a hátrányos helyzetű térségekben élő gyerekeket, ahol a közmunka életcél és miatta a gyerek még az iskolát is otthagyja. Ront a helyzeten a motíválatlan iskolai dolgozók teljesítménye (tisztelet a kivételnek). Az emút nyócév, amit sokáig előszeretettel emlegettek, most megint igaz, de ki vót az emút nyóc évben? És Palkovics elvtárs is elővett megint 1-2 számot, amivel lehet dicsekedni, bár azt is visszafogottan és szerényen, de ha az iskolai, tanulmányi élet nagy területéről hozzuk a számokat összességében, akkor a szégyenkezésük a legkevesebb lenne, ami elvárható.

De ha a gyerekek nem akarnak tanulni, a pedagógusok meg nem akarnak tanítani, akkor minden erőfeszítés hiábavaló.

Új hozzászólás



hirdetés

Felsőoktatás hirdetés

Felnőttképzés hirdetés

hirdetés
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X