Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Lázár és Balog megszólalása cinikus, hiszen egyértelmű, ki a roma és ki nem az – állítja egy civil szervezet munkatársa. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány egyik pere buktathatta le a hazai gyakorlatot Brüsszel előtt, és így indult meg a kötelezettségszegési eljárás. De mégis hogy nőhet évek óta a szegregáció Magyarországon, ha az elkülönítés elvileg tiltott?
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel nem látják biztosítottnak a szegregált, tehát az elkülönített oktatás tilalmát. Bár a magyar hatályos törvények tiltják, hogy faji alapon elkülönítsék a roma és nem roma diákokat, a jogszabály mégsem megfelelő ennek betartásához.
Erre utal az, hogy nemzetközi szervezetek és a Magyar Tudományos Akadémia szerint is nőtt az utóbbi években a szegregáció. Navracsics Tibor, az oktatásügyekért felelős európai biztos is erre utalt, amikor a döntés bejelentése után egy konferencián a következőket mondta: „Eredménytelenek voltak az egyeztetések, és a ma rendelkezésünkre álló adatok szerint az összes magyarországi forrás, beleértve a tudományos akadémia kutatóintézeteit is, azokkal az adatokkal látják el az Európai Bizottságot, amelyek szerint létezik szegregáció, és megszüntethető lenne jogi, törvényhozási eszközökkel”.
A szegregált oktatás ellen küzdő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyik munkatársa az Eduline-nak pontosan felvázolta, hogy a jogszabályi tiltások ellenére mégis hogyan lehetséges, hogy ennyire elterjedt az elkülönítés az oktatásban.
Másként különítik el a romákat a nem romáktól egy városban, és más módszer áll rendelkezésre egy kistelepülésen. Előbbinél a körzethatárokkal variálhatnak (minden városban tudható, melyek a cigányok által sűrűbben lakott városrészek), utóbbi esetén pedig a tehetősebb szülők egyszerűen elhordják a gyerekeiket a szomszédos városba, mert anyagi helyzetükből fakadóan ezt könnyen megtehetik.
A szegregáció növekedésével az utóbbi években az egyházi iskolák száma is jócskán megnőtt, ma már nagyjából másfélszer annyi az ilyen fenntartású intézmény, mint 2010-ben. Ezek az iskolák pedig azt vesznek fel, akit akarnak, így az utóbbi években szinte kizárólag elitiskolákként tudtak működni. A híres-hírhedt nyíregyházi guszev-telepi (másként Huszár-telep) esetnél azonban már fordított helyzet alakult ki: a görögkeleti egyház itt csak a cigány gyerekeket vette át, így hozva létre szegregátumot. A felvételnél a felekezeti hovatartozás volt az indok, ám kiderült, a gyerekek többsége nem vallásos családból származik.
Apropó, Guszev-telep. A CFCF – ahogy sok más hasonló esetben az elmúlt években – Nyíregyházán is pert indított tiltott szegregáció gyanújával, ahol a kormányt is színvallásra kényszerítették, mivel maga Balog Zoltán miniszter volt kénytelen tanúskodni az egyházi intézmény - és ezzel együtt a szegregátum - mellett. Ez volt az első ilyen per, ahol végül nem a CFCF-nek adott igazat az igazságszolgáltatás, és ez az ítélet kapcsolhatta be Brüsszelben a vészjelzőt, hogy a hazai szabályozással mégsem lehet minden rendben – tudtuk meg az alapítványtól.
A CFCF állhatatos munkája ellenére – bírósági perek ide vagy oda – gyakran hiába érnek el sikert a tárgyalótermekben, az állam sokszor nem hajlandó az ítéletet végrehajtani, és megszüntetni az így már hivatalosan is illegális elkülönítést.
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán is ugyanazt reagálta a bizottsági döntésre: honnan tudja Brüsszel, ki roma és ki nem az, amikor Magyarországon tiltott a faji alapú adatgyűjtés? A válasz a CFCF szerint cinikus, és a perek során az intézmények képviselői is ezzel próbálkoznak elsőre, általában sikertelenül. Hogy valaki cigány, az a gyakorlatban megállapítható: köztudomású, mely városrészekben, falvakban élnek többségében romák, sokszor beazonosíthatók a nevük alapján, végső soron pedig a személyes találkozáskor eldönthető, az illető cigány-e.
Az alapítvány egyik munkatársa szerint Lázárnak tudnia kell mindezt, mivel annak idején hódmezővásárhelyi polgármesterként sikeresen számolta fel az alföldi városban a szegregált oktatást. Ezt másként aligha tehette meg, minthogy felismerte, hol tanulnak kizárólag cigány gyerekek.
A CFCF arra számít, a kormány az eljárás során belátja a hibákat, és módosítják a jogszabályi környezetet. Ezt a reményt osztja Navracsics is: „Abban bízom, hogy a kötelezettségszegési eljárás megindítása utáni egyeztetési eljárásban Magyarország és az Európai Bizottság közös megoldásra fog jutni, és sikerül rendezni ezt a kérdést” – mondta a már említett konferencián.
Az alapítvány azonban nem számít az etnikai alapú elkülönítés gyakorlatának azonnali visszaesésére egy esetleges jogszabálymódosítás után sem. Egy kiskapu még ekkor is maradna, és – ahogy ez sokszor ma is megtörténik – ha fogyatékosnak diagnosztizálnak egyébként ép roma gyerekeket, továbbra is elkülönítve tanulnak majd. Ezt viszont már csak az egész rendszer megváltoztatásával lehetne elkerülni – mondta a CFCF munkatársa.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!