Egy új törvénytervezet szerint legálisan lehetne elkülöníteni a diákokat, Brüsszel még a bevezetés előtt lépett. Számos esetben ennek ellenére már megvalósult a a közpénzből működő szegregáció.
"Ha a szülő kérelmezné gyermeke vallási vagy nemzetiségi oktatását, az nem minősülne szegregációnak, akkor sem, ha kizárólag roma (és szegény) gyerekek járnak az intézménybe" - írja a Roma Sajtóközpont a köznevelési törvény egy tervezett módosítása és egy kapcsolódó, még érvénytelen rendelet kapcsán. Ez szúrt szemet magyar civil szervezetek mellett az Európai Bizottságnak is, ugyanis a jogszabályok lehetővé tennék, hogy cigány, illetve roma származású gyerekeket legálisan, szegregáltan egy intézményben oktassanak, elősegítve a nem roma tanulók kiemelését.
Az RSK úgy tudja, hogy már tavaly megindult a folyamat, ami az eljárás megindításához vezetett, erről Brüsszel tájékoztatta Balog Zoltán minisztert is.
A portál felelevenített a nyíregyházi roma diákok esetét, akiket egy teljesen szegregált iskolában tanítottak. Ezt a bíróság is megállapította, végül a Kúria azonban azt mondta ki, hogy "az elkülönítés a gyerekek vallásgyakorlásának szabadsága miatt indokolt", viszont pont ez a Brüsszel által kifogásolt jogszabály, ami szerintük sérti a faji irányelveket
A faji alapú megkülönböztetés számos formájával találkozhattak a roma diákok az elmúlt években. Heves megyében a pedagógiai szakszolgálat tömegesen minősített értelmi fogyatékossá hátrányos helyzetű roma diákokat, akik lemaradtak tanulmányaikban. Gyöngyöspatán egy teljes osztályt alakítottak ki a roma gyerekeknek, akik nem használhatták a nem roma diákok mosdóját, nem mehettek fel az iskola emeleti termeibe a többiekhez, nem mehettek osztálykirándulásra sem, valamint nem korosztályuknak megfelelő könyvekből tanították őket.
Az elburjánzó szegregáció jelenségét a Magyar Tudományos Akadémia is kimutatta, hogy alig van esélyük a boldogulásra a szegregáltan tanítottaknak.
