Szolnokon és Miskolcon már tavasz elején eldőlt, hogy egyházi fenntartásba kerül több iskola és óvoda, Kazincbarcikán március végére vált véglegessé a döntés: az Egri Főegyházmegye jövő tanévtől átveszi a Ságvári Endre Gimnázium működtetését. Az egri érsekkel folytatott tárgyalásokat Törökszentmiklós önkormányzata is a helyi oktatási intézmények átadásáról. „A református egyház 20 éve működtet általános iskolát a városban, eddig 2 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre az intézményben” – mondja Juhász Enikő polgármester.

„Az idei tanévtől a katolikus egyház irányításával működik egy másik iskolánk is, nagyon jó tapasztalataink vannak, ezért döntöttünk úgy, hogy a 2011/12-es tanévtől az egyik óvodát és a gimnáziumot is átadjuk a katolikus egyháznak.” A polgármester szerint a döntés előtt a szülőkkel és a pedagógusokkal is egyeztettek, és mindenki pozitívan fogadta a fenntartóváltást.

Szolid öltözködés, imádkozás, hittanóra - az új szabályok

Az érintett települések Budapest, Kazincbarcika, Miskolc, Mátészalka, Gyöngyös, Hatvan, Bátonyterenye, Szolnok, Tiszabura, Törökszentmiklós, Jászapáti, Orosháza, Békés, Kamut, Pusztaföldvár, Mezőhegyes, Battonya, Zsombó, Szentes, Szank, Kecel, Fülöpháza, Kiskőrös, Kömlőd, Szentendre, Nikla, Veszprém, Mezőberény, Pécs

Kollár Bettina, a törökszentmiklósi 8 évfolyamos Bercsényi Miklós Gimnázium tizenegyedikes diákja szerint azonban vannak, akik nem örülnek a változásnak, mert nem egyházi iskolába iratkoztak be évekkel ezelőtt, most pedig kénytelenek alkalmazkodni. „Úgy hallottuk, hogy erős sminkben és extrém hajjal nem lehet majd iskolába járni, és a lányok nem hordhatnak térd felett érő szoknyát. A kisgimnazistáknak pedig állítólag minden étkezés előtt imádkozniuk kell majd” – mondja a középiskolás.

A kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium honlapján már bárki megtalálhatja az új irányelveket: a diákok választhatnak, hogy hittant vagy etikát szeretnének tanulni heti két órában. Egyenruhát nem kell viselniük, engedélyezik a szolid haj- és körömfestést is, de a „kirívó öltözködést” kerülni kell majd.

Több településen komoly ellenállásba ütközött az önkormányzatok és az egyházak tervezett megállapodása. Az egyik tatai iskolában a szülők 85 százaléka ellenezte a katolikus átvételt, így a győri egyházmegye végül visszalépett az átvételtől. Orosházán április közepén mintegy százan demonstráltak a világnézetileg semleges oktatás megtartása mellett, és tiltakoznak a Bács-Kiskun megyei Kecelen is, ahol – bár az önkormányzat már döntött – egy helyi lakos kezdeményezett népszavazást az ellen, hogy a 700 fős iskola egyházi kézbe kerüljön.

Ahol muszáj az egyház mellett dönteni

Sok kistelepülésen azonban egyszerűen nincs más választása az önkormányzatoknak – ha nem veszi át az iskolát valamelyik egyház, megszüntetik az intézményt. Fülöpházán három éve kellett bezárni az iskolát, most – református fenntartásban – újra működik majd, a Somogy megyei Niklán ősztől a baptisták tartják fenn az intézményt. A niklai iskola helyzetéről bővebben itt olvashatsz.


A tiszaburai önkormányzat is egyházi segítségre vár, itt még nem született végleges döntés az átvételről. „A település 400 millió forintos éves költségvetéséből 250 milliót emészt fel az iskolát és a kultúrházat is magában foglaló Általános Művelődési Központ, ezen kívül a gázszolgáltatónak is több mint 15 millió forinttal tartozunk” – vázolja az önkormányzat anyagi helyzetét Farkas László polgármester, aki szerint a református egyház támogatása nélkül rövid időn belül bezárna az iskola.

Mint több településen, Tiszaburán is az utolsó pillanatban születhet végleges döntés arról, ki lesz az intézmény fenntartója szeptembertől, így egyelőre nincsenek hivatalos adatok arról, hogy a jövő tanévben hány iskola kerül egyházi irányítás alá. „Május 31-e az eljárások rögzítésének határideje, az átadás-átvételre ugyanis a nyár folyamán kerül sor. Az egyházakat a napokban keressük meg előzetes tájékozódó levéllel” – közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága.

Nem kapkodnak az egyházak

Aligha túlzás azt állítani, hogy az önkormányzatok többnyire nem vallási meggyőződés, hanem anyagi megfontolás miatt fordulnak az egyházakhoz. A református egyház még februárban arra kérte gyülekezeteit és az egyházmegyéket, hogy csak indokolt esetben vegyenek át iskolákat és óvodákat az önkormányzatoktól. Papp Kornél, a Zsinati Oktatásügyi Iroda vezetője szerint közoktatási intézmény indítása csak akkor megalapozott, ha az egyház közösségépítő, diakóniai és missziói munkáját hatékonyabban tudja végezni az oktatató-nevelő munka felvállalásával. Hozzátette, hogy a református egyház nem készül intézmények tömeges átvételére.

Az evangélikus egyház Országos Presbitériuma is elfogadott egy szakértők által kidolgozott kritériumrendszert márciusban, amely segít eldönteni, hogy az egyház komolyan foglalkozzon-e a felajánlott intézmény átvételével. „Az utóbbi hónapokban számtalan önkormányzat megkeresett minket, ám mivel nincs lehetőségünk arra, hogy mindenhová szakértőket küldjünk, csak a megfogalmazott szempontoknak megfelelő iskola vagy óvoda átvételét vesszük fontolóra” – magyarázza Kákay István, az Országos Iroda igazgatója.

Kíváncsiak voltunk arra is, a katolikus egyház megfogalmazott-e országos irányelveket az iskolák és óvodák átvételével kapcsolatban, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tájékoztatása szerint azonban az egyes egyházmegyék és szerzetesrendek önállóan, beszámolási kötelezettség nélkül dönthetnek arról, átvesznek-e oktatási-nevelési intézményeket az önkormányzatoktól.

2010 júniusában fogadta el a parlament azt a közoktatási törvénymódosítást, amely lehetővé teszi, hogy az anyagi gondokkal küzdő önkormányzatok átadhassák a fenntartásukban lévő iskolát vagy iskolákat az egyházaknak - eddig az átadás után öt évig részben az önkormányzatnak kellett finanszíroznia az intézmény működését. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) attól tart, hogy a tervezett iskolaátadások miatt rosszul járnak a tanárok: vallásos elköteleződést várnak majd tőlük, és közalkalmazotti státuszukat is elveszítik. A szervezet a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése miatt nemrég Alkotmánybírósághoz fordult. „Aggályosnak tartjuk, hogy az önkormányzatok – amelyeknek kötelező feladata a közoktatás – ilyen egyszerűen lemondhatnak az iskolákról anélkül, hogy az önkormányzati törvényt módosítanák” – mondta Galló Istvánné, a PSZ elnöke. A Pedagógusok Szakszervezetének elnökével készített interjúnkat itt olvashatod el.

Szűcs Dóra
eduline