„Minden diáktól ötszáz forintot kértünk a kft. megalapításhoz. Sokan nem tudták befizetni ezt az összeget, ezért a diákönkormányzattól kértünk kölcsön. A vásáron, ahol a gyerekek először vettek részt a termékeikkel, 24 ezer forint volt a bevétel, így vissza tudták fizetni a kölcsönt. Most egy kirándulásra gyűjtenek” – mesél Keppert Ildikó tanár, a pécsi vállakozás mentora a Csodagyár Kft. megalakulásásról. A pécsi Felső-vámház Utcai Általános Iskolában idén októbertől, a Decsi Általános Iskolában 2004 óta foglalkoznak diákvállalkozásokkal.

Tűpárnától az ökotársasjátékig

A pécsi iskolában idén egy hetedikes osztály indította el az üzletet, a gyerekek elsősorban ajándéktárgyakat és társasjátékokat készítenek, majd vásárokon, eseményeken saját maguk értékesítik. Mécsestartó, tűpárna vagy épp a decsi vállakozópalánták „Óvd a környezeted” ökotársasjátéka, „házi színház-társasjáték, amellyel együtt játszhat a család” - csak néhány a termékek közül. „Magam is meglepődtem, hogy a gyerekek nagy forgalmat bonyolítottak, és a vevők is jól reagáltak a dologra. A diákok megtanulták a számlaadás szabályait is" – mondja a tanárnő.

A Tolna megyei Decs általános iskolájában a 2000-2001-es tanévtől foglalkoznak a tanórákon a gazdasági kultúra fejlesztésével. „Abból indultunk ki, hogy a gyerekek kevés ismerettel rendelkeznek a munkáról és a pénzügyi világról. Gazdasági és vállalkozási ismereteket külön órákon tanulhatnak, a vállalkozás viszont szakkör jellegű” – mondja Tóth Judit, az iskola tanára és a vállalkozás mentora. A "Decs Alsó Diákvállalkozás" 2004 óta működik, minden tanévben két részleggel, egy alsóssal és egy felsőssel.  

A referencia: Zsuzsa néni

„Összegyűjtöttük, majd egy szavazáson választottuk azokat a termékeket, amelyeket érdemes lenne gyártani. Háromféle termék mellett döntöttünk, és mindegyikről piackutatást végeztünk. Azt szerettük volna megtudni, hogy megvennék-e ezeket a termékeket az emberek, és mennyit fizetnének érte, milyen változtatást javasolnak. Utána megterveztük a logónkat, és üzleti tervet írtunk. Végül elkezdtük a gyártást” – szól a decsi vállalkozás negyedikes ügyvezető igazgatójának beszámolója. Az üzletben minden felelősség a gyerekeké, ők szervezik és irányíják a vállalkozásokat. Terveket készítenek a feladatokról, illetve arról, hogy mit fognak gyártani, mennyibe kerül az alapanyag.

Az ügyvezető-, személyzeti és termelési igazgatót választják, egyes pozíciókra pályázatot is kiírnak. „Volt, aki a referenciaként osztályfőnökét, Zsuzsa nénit adta meg” – meséli nevetve Keppert Ildikó. A vállalkozás persze egyáltalán nem vicc: társasági szerződést kötnek, és figyelnek arra is, hogy ki mennyire tevékeny, az év végi részesedéseket ugyanis ennek megfelelően adják ki. A decsi iskolában - ha nyereséges a vállalkozás - a diákok döntenek arról is, hogy egymás között osztják el a pénzt, vagy jótékonykodásra fordítják.

Amerikai franchise

Mindkét iskola projektje a Junior Achievment Magyarország (JAM) Alapítvány oktatási programján nyugszik. Az alapítvány magyarországi tevékenysége nem nóvum: 1993-ban kezdett el működni, a célja pedig az, hogy alap- és középfokú intézmények diákjaival ismertesse meg a gazdasági élet legfontosabb összefüggéseit. A kezdeményezés az Egyesült Államokból indult, ma már száznyolc ország vesz részt a programban egy non-profit franchise rendszerben. 1993 óta háromszázhuszonöt magyar általános iskola, gimnázium és  szakközépiskola csatlakozott a JAM közösségéhez.

Ha egy iskola el szeretne indítani egy diákvállalkozást vagy a tanórai képzést, regisztrálnia kell a szervezetnél. Az alapítvány biztosítja a tananyagot, a vállalkozáshoz pedig a teljes jogi hátteret: az alapító okiratot, a nyugta- és számlatömböt, emellett az iskolák részt vehetnek a Diákvállalkozások Kiállításán és Vásárán, ahol üzletemberekből álló szakmai zsűri díjazza a vállalkozások munkáit, marketingjét és üzletvitelét.

A tananyag egy részét az amerikai központtól veszik át a szervezetek, de az adott országhoz kapcsolódó speciális ismereteket terjesztő kiadványok mindenhol saját készítésűek. Itthon a tananyag huszonöt százalékát magyar szakemberek írták. „A gazdasági ismereteket alsóban persze játékosan kell előadnunk. Sokkal inkább élmény- és tapasztalatszerzésről szól, nem pedig magolásról” - mesél a módszertanról Tóth Judit. A tanárnő elmondása szerint a cél nem az anyagi haszonszerzés, sokkal inkább a tanulók előrelépése, az erősségek vagy gyengeségek felismerése.

Ahogy a JAM alapítvány írja: „A program segítségével a diákok tizennyolc éves korukra el tudnak igazodni az őket körülvevő világban, még akkor is, ha nem közgazdásznak készülnek. Tisztában lesznek alapvető piaci folyamatokkal, a tőzsde és a bankok működésével, a vállalatok tevékenységével, az álláskeresési technikákkal, a munkaerőpiac igényeivel.” A Decsi iskola tanulói több alkalommal is megnyerték a JAM-vásár legötletesebb termékének járó díjait, két alkalommal pedig gyermekotthonban élő társaiknak ajánlották fel nyereségüket.

Schäffer Dániel
eduline