Rajzverseny kicsiknek, vetélkedő középiskolásoknak – egyebek között ilyen programokkal igyekszik erősíteni az adóhatóság az adózási morált. A felnövő generáció adótudatosságában (és adózásában) nem csupán az APEH, de a gazdasági szakemberek is a jól működő gazdaság egyik kulcsát látják. Egyelőre azonban nehezen átlátható szabályozással küzd adószakértő és civil egyaránt, és ez a diákokra is igaz. A tanulás mellett végzett munka vagy a szülőtől kapott támogatás, az egyetemi évek alatt vásárolt lakás után fizetendő illeték kapcsán számos kérdés merülhet fel.

Banki átutalással

„Havi több ezer forinttal támogatom a gyermekemet, aki főiskolára jár, akkor most ezt is be kell jelentenem az APEH-nak, és kell-e utána adózni, illetve ajándékozási illetéket fizetni?” – kérdezi sok szülő. A legtöbben persze nem körülményeskednek, csak a csemete kezébe nyomják a havi apanázst, de vannak, akik szeretnének tisztán látni.

„Ezek az összegek a szülő családjogi törvényben előírt tartási kötelezettségei közé tartoznak, nincs adóvonzatuk, hiszen az anyák, apák dolga az, hogy a lehetőségeikhez mérten segítsék gyerekeiket” – magyarázta kiadványunknak Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke, eloszlatva azt a tévhitet, hogy a szülői támogatás adóköteles. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy ha a szülő 150 ezer forintnál nagyobb összeget utal a gyermekének, és az már nem tartozna a tartási kötelezettségek közé, akkor az utalással egy időben erről levélben tájékoztatnia kell az adóhatóságot. „A banki átutalással teljesített ilyen apanázs illetékmentességet élvez, de sajnos nem egységes az álláspont, hogy a mentesség kapcsán van-e bejelentési kötelezettség, vagy sem. A banki átutalás akár évtizedekig is visszakereshető marad, így a módszert alkalmazó szülő nem kockáztat, hiszen az adóhatóság ilyesmiért nem szokott mulasztási bírságot kiszabni” – tisztázza a szakértő.

Előfordulhat, hogy a szülők lakást vásárolnak a gyereknek, és bár az arra jutó összeget banki átutalással bocsátják előbb a gyermek rendelkezésére, hogy az egyenlítse ki a vételárat, az ingatlanátruházás ettől még illetékköteles. Tudni kell azonban, hogy hiába – sok esetben jövedelem nélküli – tanuló az ifjú lakástulajdonos, ez nem jelenti azt, hogy a diplomázásig várhatna az illetékfizetéssel (részletfizetési kérelem azonban benyújtható az APEH-hoz).

Munkás diákok

A szülői támogatás mellett egyre több diák vállal munkát: sokan a szorgalmi időszakban is – rendszeresen vagy alkalomszerűen –, míg mások csak nyáron. Ennek legegyszerűbb – bár nem feltétlenül a legjövedelmezőbb – módja, ha egy diákszövetkezethez csatlakozik a delikvens. Ekkor – a már legalább 16 éves, hallgatói, illetve tanulói jogviszonnyal bíró jelentkező – belépési díjat fizet, és egy szerződést is aláír.

Óradíjából az iskolaszövetkezet csak személyi jövedelemadót von le, s ezt be is fizeti az adóhatóságnak. Ugyanakkor a törvény úgy rendelkezik, hogy 3 188 000 forint éves jövedelemig a munkavállalókat adójóváírás illeti meg. Ennek mértéke az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17 százaléka, de havonta maximum 15 100 forint. Így ha a diák havi bruttó jövedelme nem haladja meg a 69 940 forintot, nem vonnak tőle szja-t. Az adójóváírás igénybevételéről a diákok írásban nyilatkoznak a szövetkezetnek. Adóbevallást azonban nem kell készíteni.

Megbízási jogviszony alapján is vállalhat munkát az, aki még tanul (igaz, fizikai munka esetén nincs rá lehetőség). Ilyenkor – általános szabály szerint – a bevétel 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni, de ha komoly és igazolható költségei vannak a fiatalnak a végzett munkával kapcsolatban, kérheti, hogy csak a kifizetett összeg 50 százaléka számítson jövedelemnek. „A diáknak azonban ebben az esetben is kell adóbevallást készítenie, és a költségeiről, legyen szó utazásról vagy munkaeszköz-vásárlásról, nem elég nyilatkozni, hanem minden forintot bizonylatokkal kell igazolnia” – magyarázza Ruszin Zsolt. Tehát ha valaki például fordítást vállal egy cégnél, akkor mondjuk a nyomtatással kapcsolatos költségeit vagy a szövegmentéshez szükséges pendrive árát leírhatja költségként, ahogy a munkával összefüggő utazás jegyárát is. A költségeket rendezett nyilvántartásban kell kimutatni. A megbízási díjból a megbízó vállalkozásnak kell az adókat és járulékokat levonnia, illetve mindenről igazolásokat adnia.

Gyakorlaton, vállalkozásban

Az sem ritka, hogy a diákok szakmai gyakorlaton vesznek részt. Az ezért kapott díjazásuk egy része adómentes – hogy a kapott jövedelem hány százaléka, az attól függ, milyen iskola milyen típusú gyakorlatán vesznek részt. Egy felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának gyakorlati képzése esetén például havonta a minimálbér összegéig él ez a szabály, a felett viszont már egyéb jövedelemnek minősül, és a szerint adózik a kapott jövedelem. Ha valakit tanulószerződéssel foglalkoztatnak, a szerződésben meghatározott teljes díjat kell járulékalapot képező jövedelemnek tekinteni. Bevallást csak az adómentes határ felett kell készíteni, és ekkor lépnek be a további adminisztrációs teendők is.

Vannak, akik már a felsőoktatásban töltött évek alatt vállalkozásba fognak. Esetükben először is érdemes számba venni, hogy miképpen szeretnék végezni a választott tevékenységet, és mely forma – egyéni vállalkozás, egyéni cég, esetleg bt – felel meg nekik a leginkább. Szem előtt kell tartani azt is, hogy minden vállalkozói kötelezettség éppúgy érvényes a diák vállalkozóra, mint bárki másra. Ugyanígy: ha egy hallgató fő- vagy részmunkaidős munkaviszonyt létesít, minden olyan jogszabályi előírás, adó- és tb-fizetési kötelezettség érinti, amely azokat a munkavállalókat, akik már kikerültek az iskolapadból.


Kovács Andrea


Az oktatás témaköréből további érdekességet tudhat meg az eduline szakmai támogatásával készült Oktatás Plusz 2010 című kiadványból, amelyet megvásárolhat az újságárusoknál, vagy megrendelhet a www.hvgplusz.hu weboldalon.